A fagyi visszanyal – röviden így jellemezhető az Orbán-kormány és a költségvetés viszonya. A 2010-es évről szóló zárszámadási törvényben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére az Országgyűlés elmarasztalta a Bajnai-kormányt, hogy úgymond meghamisította a költségvetést, „a főbb számok ugyanis egyáltalán nem feleltek meg a valóságnak”. Az Orbán-kormány immár hatodik éve ugyanezt teszi: súlyosan elvéti saját deficit-előirányzatait.
Amit tehát az elődjéről vehemensen – és igaztalanul – állított, az 2020 óta Orbánék valamennyi költségvetésére ráhúzható volna. A valóságtól elrugaszkodott számoknak, a hiány esetenként több ezermilliárd forintos túllépésének azonban most nincs felelőse. Csak külső oka és ürügye: a pandémia, a háború, a gyengélkedő német gazdaság, a szétesés előtt álló EU, a brüsszeli pénzek Ukrajnába csatornázása.
Ezek közül a pandémia és az energiaárak 2022- es átmeneti megugrása valóban magyarázhat extra költségvetési kiadásokat, sőt a szokásos egyensúlyi korlátokat meghaladó hiányt átmenetileg az unió is bátorította. Csakhogy az Orbán-kormány valósággal megrészegült a lehetőségtől, és mára a fiskális alkoholizmus akut fázisba jutott.
A 2025-ös költségvetés különösen dicstelen pályát futott be. A törvénybe iktatott 4123 milliárd forintos deficitcélt a kabinet fokozatosan emelte, kisebb részben azért, hogy fűtse a gazdaságot – eddig eredménytelenül –, nagyobb részben pedig azért, hogy a tavaszi választások előtti osztogatáshoz legyen mozgástere. Tavaly december 8-án a Nagy Márton vezette nemzetgazdasági tárca az év egészére 5055 milliárd forintos hiányt jelzett előre, ám a tényleges deficit ezt is durván meghaladva 5739 milliárd forint volt.
https://hvg.hu/360/20260116_koltsegvetes-atirasok-penz-kormany-modositas-2025
Összehasonlításképpen, ez ezermilliárddal több, mint az Egészségbiztosítási Alap 2025-re tervezett összkiadása: más nézőpontból a teljes állami betegellátást hitelből fizeti a kormány. Csupán decemberben 1669 milliárddal nőtt a büdzsé hiánya, amelynek éves összege a várható GDP 6,5 százaléka.
Az uniós elszámolású hiánymutató ennél kisebb, a miniszter szerint 4,9 százalék, mivel a betervezett, elköltött, de be nem folyt uniós támogatásokat el lehet számolni bevételként. A miniszter fogadkozott, hogy az uniós hiánymutató nem haladja meg az 5 százalékot, és most úgy véli, ez teljesült, de kérdés, hogy a január végén publikálandó 2025-ös GDP-adat ezt igazolja-e. A hiánycél túllépésébe belejátszott, hogy az Európai Bizottság 248 milliárd forintnak megfelelő eurót decemberben nem utalt át, mert üres volt az uniós kassza – adott szokatlan magyarázatot a szaktárca. Ezt az Európai Bizottság cáfolta.
Ha januárban valóban befolyik a hiányzó summa, legfeljebb visszakönyvelik 2025-re.
https://hvg.hu/gazdasag/20260116_europai-bizottsag-eu-tamogatas-nagy-marton-hiany
Ám ez az összeg csupán a töredéke a hiánycél túllépésének. A fő ok éppen az, amivel a tárca dicsekszik: „az Otthon Start program, a fix háromszázalékos kkv-hitel, a családi adókedvezmény emelése, a háromgyermekes anyák szja-mentessége, a nyugdíjasok 30 ezer forintos élelmiszer-utalványa vagy a Demján Sándor-program”, amihez a kormány „minden szükséges forrást előteremtett”. A miniszterelnök pedig „fantasztikus dolognak” tartja, hogy a lényegében stagnáló gazdaságban Nagy Márton ezt megoldotta.
Orbán Viktor szerint „nem sok ország van, amely kibírna ilyen intézkedéseket úgy, hogy közben fenn tudja tartani az 5 százalékos költségvetési hiányt, az államadósság növekedését pedig képes ezzel egyidejűleg fékezni”. Ami a fékezést illeti, nem sikerült túl jól.
