Egybehangzóan üdvözölték az érintettek az Európai Unió Bírósága január 22-ei ítéletét, amely kimondta, hogy a 2021-ben a cementgyártókra, majd 2023-tól a tégla-, cserép- és csempegyártókra is kivetett magyar kiegészítő bányajáradék sérti a letelepedés szabadságát. A keresetet az Európai Bizottság (EB) nyújtotta be Magyarország ellen 2024-ben, mert álláspontja szerint a főként külföldi cégeket sújtó kiegészítő bányajáradék, valamint a minimális kitermelési kötelezettség összeegyeztethetetlen az uniós joggal.
Bár utóbbiban a bíróság Magyarországnak adott igazat, a cégek számára fontos ítélet született: immár papírjuk van arról, hogy a magyar kormány gyakorlata szembemegy az EU jogszabályaival. Ez pedig megnyithatja az utat a több tízmilliárd forintra rúgó kártérítési perek előtt.
„Az ítélet mindenki számára kedvező eredménnyel jár, hiszen a jelenleg érintett vállalkozások versenyképessége jelentősen növekedhet, mivel nem kényszerülnek veszteséges működésre”
– mondja Asztalos István, a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (Cembeton) elnökségi tagja, aki bízik abban, hogy a jogalkotó az ítéletben foglaltaknak megfelelően hatályon kívül helyezi a szabályozást.
