Bátor vállalást tett az ország 36. leggazdagabb embere: a Zalakerámia tófeji üzemének a megvásárlásával csempegyártásba kezd Szatmári Zoltán. A milliárdos nevével épületgépészeti és fürdőszoba-felszerelési üzleteknél lehet találkozni, és ő termeli a Szatmári Malom lisztjeit is. Új üzletágát, az építőanyag-ipart azonban állami sarcok fékezik.
Pereket indíthatnak a cement- és téglagyártó vállalatok az Európai Unió Bírósága friss ítélete nyomán, amely az uniós jogba ütközőnek találta a 2021-ben bevezetett kiegészítő bányajáradékot.
Hogyan érhetjük el, hogy egy Magyarországra érkező vállalat beruházásai biztosan ne térüljenek meg? Hát így.
Úgy tűnik, az építészeti törvényben előírt állami elővásárlási jog nem bizonyult elég erős fegyvernek, egy új törvénymódosítás erősebbet adna a GVH kezébe: saját hatáskörében kötelezheti a külföldi bánya- és építőipari cégek tulajdonosait üzleti titkaik kiteregetésére, illetve üzletrészük eladására.
Év elején a romhányi gyáregység költözött Romániába a jobb piaci viszonyok miatt, most a kigazdálkodhatatlan különadók és a gyenge kereslet miatt a tófeji egységben is megszűnik a gyártás. Lázár János és kormány a jelek szerint csúnyán elszámolta magát évek óta tartó hadjáratával.
Január végén a gyártósor utolsó darabjait is Romániába szállították, több mint 200 embert bocsátottak el.
Nagy sarcot vetett ki a kormány a tetőcserepeket, téglákat és kerámiacsempéket gyártó vállalatokra: kiegészítő bányajáradék megfizetésére kötelezte azokat, ha bizonyos árszint felett értékesítik termékeiket. A lépés ellehetetlenítheti a gazdaságos működést.
A Dolomit Kft. az árbevétele közel felét képes volt tiszta, adózott nyereségre váltani 2019-ben. A kiegészítő bányajáradékként bevezetett „extraprofitadó” hatálya alá eső cégek közt is erős profitrátákat tud felmutatni Orbán Győző érdekeltsége. Egyelőre a jövő zenéje, milyen hatással lesznek az intézkedések az iparági busás nyereségekre. Az erős hatás gyanús lenne a múltra nézve, a gyenge pedig kellemetlen.
Abban az esetben kell fizetniük a cégeknek a kiegészítő bányajáradék névre keresztelt adót, ha a kormány által meghatározott ár fölött értékesítik a homokot, a kavicsot vagy a cementet.
