Egy félreértelmezett számadat okozta alaptalan pánik adhatott a közelmúltban lökést a Demokratikus Koalícióban (DK) régóta meglévő igénynek, hogy elvegyék a határon túli magyarok szavazati jogát. A DK-elnök Dobrev Klára január 31-i évértékelőjében kiemelte, hogy már közel félmillióan regisztráltak a határon túlról az áprilisi választásra, ami kétszer annyi ember, mint ahányan 2022-ben szavaztak a határon túlról.
A pártelnök szerint a határon túliak szavazati joga „káros és igazságtalan intézmény, ami elárulja a magyar adófizetőket, és megosztja a határon innen és túl élőket”. Dobrev Klára be is jelentette a DK „nemzetegyesítő tervét”, amelynek egyetlen pontja a határon túliak szavazati jogának elvétele. Pár nappal később Dobrev említett egy még nagyobb, 632 ezres számot, a regisztrációs kérelmüket benyújtókét, és ennek alapján arra jutott, hogy
ez legalább négy mandátumot jelent majd a választáson a Fidesznek.
https://hvg.hu/360/20260120_valasztas-2026-hataron-tuliak-kettos-allampolgarsag-kulfoldon-elok-levelszavazas
Csakhogy – félretéve a szavazati jog kezdettől éles politikai vitát generáló intézményét – a Dobrev által is említett félmilliós regisztrációs számmal, illetve a bő 600 ezres kérelmezői számmal könnyű pánikot kelteni, ha önmagában, kontextus és a szabályok ismerete nélkül nézzük őket. Ahogyan erre a Political Capital fel is hívta a figyelmet: bár az adatok az NVI-től való hivatalos számok, önmagukban mégis félreérthetők.
A levélben szavazók névjegyzékére ugyanis nem kell minden választás előtt feliratkozni, az első regisztráció 10 évig érvényes, sőt ha az illető aktivitást mutatott egy választáson, az óra újraindul. A névjegyzékben szereplő közel félmillió választó tehát nem az elmúlt hetekben regisztrált, hanem 2013. augusztus 1-je óta, 12,5 év alatt alakult ki ez a választói tömeg – magyarázta a Political Capital, és még tovább is ment:
épp az a meglepő, hogy a jelenlegi érték csak minimálisan haladja meg a négy évvel ezelőttit.
A Political Capital választási szakértője, László Róbert a témával foglalkozó Lakmusz-cikkben arra is felhívta a figyelmet, hogy a regisztrációs kérelmek bő 630 ezres száma – február 9-én 635 934 – azért jóval nagyobb a névjegyzékben szereplők mintegy félmilliós számánál, mert aki – adminisztrációs hiba vagy lejárt regisztráció miatt – többször ad be kérelmet, többször is szerepel a statisztikában. Azt érdemes inkább figyelni, hogy a 2022-es választás napján 456 129-en voltak a névjegyzékben, most, február 9-én 459 109-en vannak, egyébként pedig a 2022-ben a névjegyzéken lévőknek kevesebb mint 60 százaléka adott le érvényes levélszavazatot, vagyis 267 834 választó.
