Egy évvel ezelőtt a Kopint-Tárki kutatóintézet 2,4 százalékos GDP-növekedést prognosztizált 2025-re, ám csupán 0,3 százalék jött össze. Nem volt ennél több a gazdaságban?
Potenciálisan biztosan lenne több is benne, a jelenlegi körülmények között azonban nincs. Tavaly januári becslésünk azon alapult, hogy 2025-ben sok új kapacitás lép be, termelni kezd a BMW, a CATL és több más betelepült külföldi gyár, valamint lesznek állami beruházások is. Ez volt a közhangulat. A tények ennél lehangolóbbak. Negyedik éve jövendölünk a következő esztendőre 2,5 százalék körüli növekedést, és az elmúlt három év átlagában az évi 0,2 százalék sem jött össze.
Amikor Nagy Márton gazdasági minisztert arra emlékeztetik, hogy az általa évről évre várt gyors növekedés helyett stagnál a gazdaság, újabban azzal védekezik, hogy a kutatók is melléfogtak. A Kopint-Tárki ezt magára veszi?
Miért tennénk? A kutatók is tévedtek, ám kevésbé fogtak mellé, mint a nemzetgazdasági tárca, amely folyamatosan 4 százalék körüli növekedést ígért, 2025-re például 3,7 százalékost. Ennél mi jóval kisebbet tévedtünk.
Palócz Éva közgazdász: Évekig nem feltételeztük, hogy Nagy Márton ennyire megalapozatlanul beszél
Veres Viktor
A kormány nem azért jövendöl butaságokat, mert az elemzők után megy, hanem fordítva, a kutatók veszik figyelembe a hivatalos prognózisokat, és azokat a legjobb tudásuk szerint korrigálják. A gazdaságra vonatkozó információknak a kormány van birtokában, ő tudja, mennyi állami beruházás indul, milyen gazdaságpolitikai lépések vannak készülőben, ezért a prognózisait figyelembe kell vennünk. A nemzetgazdasági tárcának komoly apparátusa van, amely számol, intézkedéseket tervez, összeállítja a költségvetést és így tovább; mi csupán tízen vagyunk.
Évekig nem feltételeztük, hogy Nagy Márton ennyire megalapozatlanul beszél. Három év megannyi melléfogása után ezt most már kimondhatjuk.
A 2026-os büdzsé 4,1 százalékos növekedést feltételezve készült, mi 2 százalékot mondunk, de nem biztos, hogy ekkora lesz, a 2025. utolsó negyedévi adat alapján inkább kisebb lehet.
A tavalyi minimális növekedést Nagy Márton azzal kommentálta, csak azért nem volt recesszió, mert a kormányzati intézkedések következtében 5 százalékkal bővült a fogyasztás, ami két százalékponttal húzta fel a GDP-t. Ilyen nyilvánvaló összefüggés van a fogyasztás és a hazai össztermék között?
Kizárt, hogy a fogyasztás volumene 5 százalékkal nőtt tavaly. Az év első kilenc hónapjáról már vannak adatok: a háztartások fogyasztása 2,6 százalékkal emelkedett, a végső fogyasztás pedig 2 százalékkal. Ahhoz, hogy a miniszternek igaza legyen, a negyedik negyedévben 10 százalék feletti fogyasztásbővülésnek kellett volna bekövetkeznie. Ez valószínűtlen, és a kiskereskedelmi adatok sem támasztják alá. Tény, hogy a GDP felhasználásában kizárólag a fogyasztás nőtt, a beruházások ismét csökkentek, és a külkereskedelem sem növelte, hanem mérsékelte a GDP-t.
