A kérdés nagyon érdekes, megválaszolásához két területet kell megvizsgálni: az egyenlő bánásmód követelményét, illetve a joggal való visszaélés elvét.
Egyenlő bánásmód (diszkrimináció tilalma)
A munka törvénykönyve szerint [Mt. 12. § (1)–(3) bekezdés]
- A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával.
- Munkabérnek minősül ennek alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.
- A munka egyenlő értékének megállapításánál, különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni.
Itt azonban figyelemmel kell lenni a speciális szabályozásra is.
A jog nem minden megkülönböztetést tilt, hanem kizárólag azokat, amelyek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) alapján annak minősülnek. Ehhez az kell, hogy az érintett munkavállaló rendelkezzen úgynevezett védett tulajdonsággal. Ilyen lehet egyebek mellett a nem és az életkor.
Az adóalanybeli státusz nem védett tulajdonság, így nem esik a tilalom hatálya alá. Beletartozhatna az egyéb helyzetbe, de annak csoportképző tulajdonságnak kell lenni, amelyhez előítélet kapcsolódik.
Joggal való visszaélés
A kérdés ezen vonatkozásában a jogszabály [Mt. 7. § (1)–(3) bekezdés] akként rendelkezik, hogy
- tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy ehhez vezet;
- ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el;
- a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén, az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, és a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn.
A konkrét esetben a fentieket legfeljebb mint joggal való visszaélést lehetne támadni, ennek a joggyakorlata a kérdéses esetben azonban csekély. Mindenesetre ez áll a legközelebb ahhoz, amit lényegében támadna: önkényes munkáltatói döntés. Lehet, hogy sikeres lenne, de ezt megjósolni nem lehet.
