Welt
Ivan Krasztev szerint sokkal kockázatosabb és veszélyesebb világban élünk, mint ahogy az sokan gondolják, és pedig azért, mert Hamenei likvidálása után nemigen van vezető, aki biztonságban érezheti magát. Viszont ennélfogva úgy érezheti, hogy ha ma nem cselekszik, akkor holnap már sokkal rosszabb helyzetben lesz.
Irán azért is vízválasztót jelent, mert most először Trump rezsimváltás céljából indított háborút. De mivel az USA már eleve hadban állt Teheránnal, nem tehette volna meg, ezért az iráni vezetést Izrael iktatta ki – a Fehér Ház által jóváhagyott terv és stratégia alapján. Ez pedig rettenetes precedensként szolgálhat. Viszont Washington számára rosszra fordulhatnak a dolgok, ha a mullahok két héten belül nem kapitulálnak, vagy nem robban ki tömegmozgalom.
https://hvg.hu/360/20260314_trump-iran-haboru-kudarc-olaj-valsag
Putyin egyrészt nyugtalan, hiszen fontos szövetségesét vesztette el Ukrajna ellen, másrészt jól jönnek neki az emelkedő olajárak. Viszont az nagy gond számára, hogy nem tudott segíteni. Ha pedig összeomlik a rendszer, az az oroszok gyengeségének igen hathatós bizonyítéka. Ha pedig még szét is esik a közel-keleti ország, az nagymértékben destabilizálhatja Közép-Ázsiát. Emellett sok jel utal arra, hogy Amerika jelentős további légvédelmet telepít a térségbe. Erre az eshetőségre Kijevnek és Moszkvának is készülnie kell.
Ha tovább éleződik a viszály, Kína előnybe kerül Tajvan ügyében. Senki sem hiszi, hogy a Fehér Ház mindenáron meg akarja védeni a szigetországot. Európának ugyanakkor semmi befolyása sincs az eseményekre. Nem kizárt, hogy hatalmas menekülthullám indul be, és sújtja a földrészt a drága olaj is.
Trumpnál az alapállás az, hogy az USA-nak meg kell mutatnia erejét, meg kell ragadnia a kezdeményezést. Olyan tehetséges jazz-zenészre emlékeztet, aki rögtönöz, és felveszi az adott ritmust. De nemigen gondolkodik a saját uralmán túlterjedő időhorizontban. Nagyon úgy néz ki, hogy a következő célpontja Kuba lesz, de ezúttal gazdasági eszközök bevetésével.
https://hvg.hu/360/20260313_hvg-brzezinski-trump-usa-iran-kina-oroszorszag-geopolitika-strategia
Financial Times
Nincs annál rosszabb forgatókönyv a világ számára, minthogy még inkább közelebb kerül egymáshoz Oroszország és Kína, ám Trump fellépése nyomán pont ez történik – figyelmeztet a Carnegie Békekutató berlini Oroszország-Eurázsia Központjának igazgatója. Alexander Gabujev rámutat, hogy a háború megváltoztatta a pekingi stratégiai számításokat, mert Hszi korábban nem erőltette az orosz energiahordozók vásárlását.
A kínai olajszükséglet 80 százalékát fedező Venezuela azonban kihullott szállítóként – Amerika viszont most már bármikor elzárhatja az olajcsapot Caracasban –, ugyanakkor kiesik beszerzési forrásként Irán is, ám a leggyorsabb és legnyilvánvalóbb áthidaló megoldásként ott vannak az oroszok.
Moszkva viszont mást nem tud csinálni, minthogy kelet felé irányítja át az energiahordozókat. Abban a kínaiak biztosak lehetnek, hogy továbbra is jelentős árkedvezményt kapnak partnerüktől, hiszen egyenlőtlenek az erőviszonyok. Az USA politikája folytán a Kreml példátlan szintű vazallusi szerepre kényszerül.
A kérdés az, miként használja ki erőfölényét Peking, és hogy az mit jelenthet a világ többi része számára.
Washington Post
Fareed Zakaria azt mondja, hogy Amerika birodalmi csapdába került Iránban, mert az egymást követő elnökök távozni igyekeztek a térségből, a jelenlegi kormányzat viszont visszatér oda. Vagyis a szerző következtetése szerint Trump ugyanolyan őrültséget követett el, mint ami egykor a brit birodalom felbomlásához vezetett.
Célja az, hogy átrendezzen egy társadalmat, ám Irak, Afganisztán és Líbia példája nyomán biztosra lehet venni, hogy a művelet nem úgy végződik, ahogy pártolói szeretnék. A háború folyamatosan vonja el Washington figyelmét a 21. századot meghatározó tektonikus mozgásoktól.
Az USA elsődleges feladata az, hogy megvédje a világrendszert Moszkva és Peking revizionista törekvéseitől. Kína folyamatosan dönti a pénz a jövő ágazatainak fejlesztésébe, mert azok fogják meghatározni a nemzetközi erőegyensúlyt. Oroszország kitartóan dolgozik azon, hogy szétverje Európa biztonságát és aláássa a nyugati demokráciákat.
https://hvg.hu/itthon/20260314_az-mcc-oroszorszag-kutatoja-szerint-peldatlan-orosz-muvelet-zajlik-a-magyar-valasztasok-befolyasolasara
A történelemből az látszik, hogy a nagyhatalmak sokszor rajtavesztenek, ha inkább a „kis háborúkat” részesítik előnyben, mert azt hiszik, hogy azokban gyors politikai és erkölcsi sikert lehet aratni. Vagyis túlterpeszkednek, a perifériát helyezik előtérbe és nem törődnek a központtal, ami azután a bukásukat okozza.
Nyitókép: Az amerikai légierő B-1 Lancer bombázója, fotó: Henry NICHOLLS / AFP
