Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a dezinformáció a tömegtársadalmak terméke, holott a manipuláció és a megtévesztés minden bizonnyal egyidős az emberiséggel. Az egyiptomi és a görög mitológia is tele van velük, nem beszélve az Ószövetségről és az Újszövetségről. Például amikor a zsidó vallási vezetők lefizetik a katonákat, hogy azok a feltámadás helyett mondják azt, Jézus testét a tanítványai vitték el a sziklasírból, az legalábbis a fake news terjesztésének egy igen derék példája.
De nem kell a mítoszokban és a különböző vallási történetekben elmerülni ahhoz, hogy már igen korán tetten érjük a megtévesztéssel és manipulációval eredményt elérő történelmi szereplőket. Hérodotosz, Thuküdidész és Xenophón írásaiban bőségesen találunk példákat a propagandát, hamis híreket és hol rafinált, hol egészen átlátszó hazugságokat terjesztő hellászi politikusokról, illetve hadvezérekről.
Árulás duplacsavarral
Az ókor egyik leghíresebb dezinformációs művelete az athéni Themisztoklészhez fűződik. Kr. e. 480-ban, a második görög–perzsa háború csúcspontján a kisebb görög hajóhadnak valamiképpen le kellett győznie a Xerxész vezette nagy perzsa armadát. A hajóhad egyik parancsnoka Themisztoklész volt (a másik a spártai Eurübiadész), aki azt találta ki, hogy a Szalamiszi-szorosban kell útját állni az Athén ellen indult perzsa hajóhadnak, ugyanis ott Xerxész nem csak, hogy nem tudja kihasználni a túlerejét, de a sokasága kifejezetten hátrányára lenne. A hatalmas hajóhad ugyanis a szűk szorosban bajosan tudna manőverezni a szétzilálódás jelentős kockázata nélkül.
Ez remek ötlet volt, egyetlen hibával: a sikerhez kellett, hogy Xerxész is támadni akarjon. Márpedig a perzsa hadvezetésben sem nyeretlen kétévesek szolgáltak, látták ők a veszélyeit a tengerszorosnak, és minden bizonnyal nem határozták volna el magukat a támadásra, ha Xerxész a csata előestéjén nem kap igen csak kedvező híreket.
Egy görög fogságból kiszabadult perzsa, Szikinnosz jelentkezett nála, aki elmondta a királynak, hogy Themisztoklész a híve és ő is a görög had vereségét akarja. Szikinnosz azt is elmondta Xerxésznek, hogy a görög vezetésben széthúzás uralkodik és hogy a flotta egy része el akar menekülni. Több sem kellett a perzsa királynak, azonnal elrendelte a támadást és történelmi vereséget szenvedett. Szikinnosz ugyanis bár valóban perzsa volt, de egyben Themisztoklész gyerekeinek a nevelője is, aki azzal, hogy beugratta a perzsa uralkodót egy meggondolatlan támadásba, tökéletesen hajtotta végre a rábízott feladatot.
A korabeli athéni viszonyok hozták utána a történelem fintorát is, hiszen a túlságosan befolyásossá és meg kell hagyni, igen önhitté is vált Themisztoklészt néhány évvel később száműzték és Xerxész legyőzője végül mégis a perzsák (egészen pontosan I. Artaxerxész király) szolgálatában élte le élete utolsó éveit.
