A választások idején rendszeresen előkerül az a kérdés, hogy mit üzen a piac. Erősödik vagy gyengül a forint, emelkedik vagy esik a tőzsde, csökken vagy nő az országkockázat a választás után? A közvélekedés erre gyors és egyértelmű választ vár, a múltbeli adatok viszont jóval árnyaltabb képet mutatnak. Nemcsak az számít, ki nyer, hanem az is, hogy a befektetők milyen gazdaságpolitikai pályát, kockázatot és nemzetközi környezetet társítanak az adott eredményhez.
Hogyan vizsgáltuk a választások piaci hatását?
Az amerikai tőkepiacon régóta önálló kutatási terület annak vizsgálata, hogy az elnökválasztások, az elnöki ciklusok és a különböző politikai pártok hatalomra kerülése hogyan függ össze a részvény-, kötvény- és devizapiaci hozamokkal, illetve a makrogazdasági folyamatokkal. Ismert eredmény például, hogy az elnöki ciklus harmadik és negyedik éve történelmileg gyakran erősebb részvénypiaci teljesítménnyel járt.
A szakirodalomban „Presidential Puzzle” néven az is visszatérő megfigyelés, hogy a demokrata adminisztrációk idején magasabb részvénypiaci többlethozamok jelentek meg. Az amerikai kutatások ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a politikai pártok, a tőkepiacok és a makrogazdasági folyamatok kapcsolatát óvatosan kell kezelni, mert a legtöbb eredmény alacsony esetszámon alapul. A magyar piacon ez még nagyobb probléma. Amíg ugyanis az Egyesült Államokban közel száz évnyi historikus adat és 23 elnökválasztási ciklus áll rendelkezésre, addig a magyar tőkepiaci adatok 1991-től indulnak, és ebben az időszakban mindössze 8 parlamenti választás volt.
E korlátok miatt cikkünkben eseményablakos módszerrel nézzük meg, mi történt a magyar részvénypiacon (BUX), a devizapiacon (forint), illetve a magyar kötvénypiacon (10 éves állampapírhozamok) az 1990-es évektől kezdődő választási ciklusok során. Az eseményvizsgálat lényege, hogy minden választásnál a voksolást követő első kereskedési naphoz igazítjuk az adatokat, majd azt elemezzük, hogy a választás előtti időszakhoz képest kimutatható-e érdemi eltérés a piaci hozamokban.
Nem egyszerű nominális hozamváltozásokat vizsgálunk, hanem úgynevezett abnormális hozamokat, vagyis olyan elmozdulásokat, amelyekből kiszűrjük a nemzetközi piaci hatásokat. A BUX esetében az európai részvénypiacok alakulását az eurózóna 50 legnagyobb és leglikvidebb vállalatát tömörítő Euro Stoxx 50 indexszel kontrolláljuk. A kötvénypiacon a magyar 10 éves hozamokat a német 10 éves állampapírokhoz viszonyítjuk. A forintnál pedig a régiós devizákból (a lengyel zlotyból, a cseh koronából és a román lejből) képzett kosár mozgásához mérjük az eltérést. Erre azért van szükség, mert a globális és európai piaci mozgások gyakran egyszerre hatnak több országra, és ezek kiszűrése nélkül nem lehetne megmondani, hogy a megfigyelt változás valóban a választásokhoz köthető-e.
A probléma egy egyszerű példával is megfogható. Tegyük fel, hogy az egyik választás utáni héten a BUX 2 százalékkal emelkedik. Első ránézésre ez pozitív piaci reakciónak tűnhet. Ha viszont ugyanebben a hétben az Euro Stoxx 50 is 2 százalékkal nő, akkor a magyar piac valójában nem teljesített jobban a nemzetközi környezetnél, vagyis nem beszélhetünk választáshoz köthető pozitív hatásról. Ha viszont a BUX 2 százalékkal emelkedik úgy, hogy közben az európai piacok stagnálnak vagy esnek, akkor már kimutatható olyan többletteljesítmény, amely mögött akár a választási eredményhez kapcsolódó befektetői reakció is állhat. Ugyanez a logika érvényes a forintra és a kötvénypiaci hozamokra is, azaz mindig azt nézzük, hogy a magyar eszközök hogyan viselkednek a releváns nemzetközi benchmarkhoz képest, nem pedig önmagukban.
Mit mutat a BUX a választások után?
A lenti ábra a magyar részvénypiac, vagyis a BUX választásokhoz kapcsolódó halmozott abnormális hozamait mutatja. Minden esetben a választás napját követő kereskedési naphoz, vagyis a 0. naphoz igazítottuk az idősorokat. A legfontosabb megfigyelés, hogy a reakciók kifejezetten heterogének.
