„Egyre többen beszélnek nem nyilvánosan és kisebb mértékben a közvélemény előtt is arról, hogy mindenkinek elege van. Minden, ami mostanság történik, azt mutatja, hogy a kormányzat ingatagnak érzi a hatalmát” – mondta a napokban az egyik legismertebb, ma már külföldön élő orosz politológus, Tatjana Sztanovaja. Hasonlóan vélekedett egy Moszkvában élő elemző, Ilja Grascsenkov is.
Putyin azt mondja, győzelem nélkül nem vet véget az ukrajnai háborúnak. Ez pedig megöli a reményt
– vélekedett a szakértő, s hozzátette: „Az orosz elit arra vár, hogy az államfő felvázoljon valamilyen megoldási tervet, ám egyelőre csak különféle célozgatásokat hallani. Ez türelmetlenné teszi az embereket.” Grascsenkov szerint nem kizárt, hogy Putyin végül teljes egészében hadigazdálkodásra állítja át az országot, és Oroszország olyanná válik, mint Irán vagy Észak-Korea.
A hangulatváltás hátterében számos tényező áll. Az egyik legfontosabb az, hogy kifulladni látszik az idei orosz offenzíva, amelynek célja az lett volna, hogy elfoglalják a jó ideje ostromlott kelet-ukrajnai városokat, majd kezükre kerítsék a stratégiai fontosságú erődvárosokat, Szlovjanszkot és Kramatorszkot. Míg tavaly az orosz hadsereg mintegy ötezer négyzetkilométerrel növelte a megszállás alatt lévő ukrajnai területek nagyságát, mostanra leállt az előretörés, és havonta közel negyvenezer orosz katona esik el vagy sebesül meg súlyosan.
Ilyen, amikor Putyinnak diktálnak
Közben Ukrajna egyre hatékonyabban támadja drónokkal és manőverező robotrepülőkkel az orosz hátországban lévő célpontokat – logisztikai központokat, olajipari létesítményeket és repülőtereket. Több mint négy évvel az Ukrajna elleni háború kezdete után pedig Kijev eljutott addig, hogy képes lett volna dróntűz alá venni a május 9-ei díszszemlét a Vörös téren. Putyin arra használta az utóbbi években a parádét, hogy ismételgesse, Oroszország a második világháborúhoz hasonlóan most is a nácik ellen harcol.
Nem véletlenül javasolt viszont most tűzszünetet május 8-ára és 9-ére, amibe végül Volodimir Zelenszkij ukrán államfő úgy egyezett bele, hogy közölte, Kijev „megengedi” a Kremlnek a díszszemle megrendezését. A felvonulás így is csak árnyéka volt a korábbi évek nagyszabású felvonulásainak: harcjárművek nem jelentek meg a téren, s külföldi újságírókat a közelbe sem engedtek.
