A volt NAV-nyomozó állít, a NAV tagad – nem került elő bizonyíték arról, hogy a kormány segíthette elsikálni Gattyán adóügyeit

Ha bármi igaz abból, amit Tiszolczi Lajos volt NAV-nyomozó állít, és tényleg politikai befolyásra sikálták el Gattyán György vállalkozásának ügyét, az mind az adóhatóság, mind a kormány számára rendkívül kellemetlen lenne. Bizonyíték nincs, amit tudni lehet, hogy Gattyánnak jó fideszes kapcsolatai vannak az üzleti életben, és pont akkor kezdett politizálni, az ellenzéket gyengítve, amikor a NAV lezárta a szóban forgó ügyet. Ugyanakkor 2012 óta minden bíróság – az uniós is – Gattyánék javára döntött a NAV-os ügyekben. Vannak, akik szerint a vállalkozó politikai szerepvállalása lehet egyszerű hóbort is.






„Legszívesebben becserélte volna magát”: Orbán és a foci kapcsolatáról cikkezik a svájci és az osztrák sajtó

A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német–magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.




Süddeutsche-kommentár: Orbánra odahaza rászámoltak

Magyar Péter felemelkedése miatt a miniszterelnök nyomás alá került. Ez árt az önképének, ezért lap tudósítója szerint a továbbiakban a magyar kormány még jobban hangoztatni fogja, hogy mennyire fontos tényező a nemzetközi porondon, aztán jönnek a még durvább lejárató kampányok.


„Pontosan tudtam, hogy rám fognak indulni” – Hogyan nyert ekkorát Baranyi Krisztina Ferencvárosban?

Baranyi Krisztina az önkormányzati választáson legyőzte nemcsak a Fideszt, hanem az ellenzéki politikusok által felkért, ellene indult volt tanácsadóját, a kerület egykori polgármesterét is, Gegesy Ferencet. Emellett többséget szerzett a képviselő-testületben, hiába indult rá az MSZP és a DK, az összes egyéni körzetben a Baranyi Krisztinát Ferencvárosért Egyesület képviselői győztek. A választási sikert helyi politikusokkal elemeztük.




Apró irgalmak – Dennis Lehane új regénye egy női Terminátor története

A Bostonban 1974-ben játszódó történet valós eseményeken, az afroamerikai és fehér tanulók szegregációjának megszüntetésén alapul, majd gyilkosságokba és bosszúhadjáratba torkollik Dennis Lehane legutóbbi, magyarul Apró irgalmak címen megjelent regényében. A világhírű szerző új kötetét és Lehane írói útját Horeczky Krisztina mutatja be.



Leleplező sms-ek: a Karmelitában lobbiztak az osztrákok a plázastop megkerüléséért

Gulyás Gergely együttműködött a szélsőjobboldali osztrák politikussal, Heinz-Christian Strachéval, hogy egy ausztriai befektető a plázastop ellenére is terjeszkedhessen Magyarországon. Az erről szóló üzenetváltást a Der Standard szerezte meg az osztrák parlament vizsgálóbizottságának irataiból.



Nagyot néztek a közgazdászok, amikor rájöttek, hogy a művész nem lesz hatékonyabb, ha kétszer gyorsabban dolgozik

Ha annyira a haszon számít, hogy magyarázhatják meg azt a közgazdászok, hogy művészet létezik, amióta csak emberek élnek, és hogy mindig is létezni fog? Abszurdnak hangzik a kérdés, de amikor komoly válaszokat kezdtek el keresni rá, sok mindent megtudtunk arról, hogyan kellene a művészeket fizetni, mi az állam szerepe, és miért van szükség arra is, hogy sokan úgy dobják bele magukat a művészetbe, hogy igazán jók nem lesznek benne.


Nemzetközi lapszemle: Máris viták kereszttüzébe került a magyar soros EU-elnökség

Nemcsak Orbánék mottótrollkodásáról ír a világsajtó, hanem arról is, hogy elakadhat Ukrajna EU-csatlakozásának ügye a magyar elnökség alatt. A The Times, a Süddeutsche Zeitung és a Handelsblatt az EU-s vezető tisztségek körüli kavarásokról ír. A Der Standard az európai szélsőjobb térnyerésével foglalkozik. Slavoj Zizek szerint az újfasizmus kísértete járja be Európát. Az európai szövetségeseknek minden okuk megvan, hogy féljenek Donald Trump visszatérésétől, írja a The Washington Post. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.