A megérkezés városa / Stájer Ősz, 2016
Átalakulóban van a radikális kortárs művészeti produkció, és az átalakulást leggyorsabban az erre a művészetre szakosodott kiállítóhelyek programja követi.
Újratervezés
#100 év – 100 tárgy. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új kiállítása a múzeum második emeletén nem árul zsákbamacskát – éppen azt kapjuk, amit a cím ígér. 100 tárgyat a 100 éves múzeum történetéből, méghozzá a gyűjteménybe kerülésük sorrendjében, azaz a tárgy kiállítási kronológiában elfoglalt helyét nem az határozza meg, mikor készült, hanem az, hogy mikor került be a múzeumba.
Ahonnan a szabadság szele fújt
Wroclaw, amely hatvan éve még letarolt pusztaság volt Lengyelország nyugati peremén, 2016-ban pedig Európa Kulturális Fővárosa, most a Ludwig Múzeumban mutatja be nagyszabású tárlaton (Vadnyugat – Az avantgárd Wroclaw története) művészetének nagy korszakát.
Megjelent a Műértő novemberi lapszáma
Ahonnan a szabadság szele fújt – lengyel tárlatok Budapesten / Kába, kubus, koncepció – a mekkai zarándoklat tere / A megérkezés városa – a Stájer Ősz kiállításai / Újratervezés – 100 év, 100 tárgy a Magyar Zsidó Múzeumban / Az év blockbustere – a Scsukin-gyűjtemény Párizsban / Túllépve a mai kocsmán – a Design Hétről / Lehet egy vásár (ön)kritikus? – az Art Market Budapest
Kapuzárási pánik
Az Iparművészeti Múzeum múltjából, földrajzi helyzetéből és profiljából következően a hazai múzeumi színtér egyik zászlóshajója lehetne, ehhez képest meglehetősen alapjáraton ketyegett az elmúlt években. Egyetlen állandó kiállítása, a Gyűjtők és kincsek réges-régen teljesítette küldetését, és az elmúlt évtized évi 2-3 időszaki kiállításának sem mindegyike írta be magát a művészettörténetbe.
Egy talpalatnyi más
Sokféle kereskedelmigaléria-élmény létezik. Meghatározója lehet az, hogy miután belépünk, mit csinálunk, hogyan használjuk a teret. Ha vannak, akkor az emberekhez hogyan (vagy hogyan nem) kapcsolódunk, és legfőképp: eközben hogyan érezzük magunkat. Ezek mentén a nemzetközi gyakorlatban is lehetséges egyfajta tipológia.
Megjelent a Műértő októberi lapszáma
Festészet után festészet – Painting 2.0 kiállítás Bécsben / Szellemjárás a múzeumban – a 3D másolat technikai forradalma / Adósság, territórium, utópia – a tőkéről, Berlinben / Elnökválasztás előtt – Obama, Clinton, Trump és a művészet / Vaginálisan kispárna – ef Zámbó István Szentendrén / Egy talpalatnyi más – nacionalizmus-kiállítás a Knoll Galériában / Kapuzárási pánik – Bringológia az Iparművészeti Múzeumban
Az „f” betű rejtélye
A kortárs képzőművészet világsztárjainak sajtótájékoztatóin csak elvétve derül ki valami igazán fontos a művészetükről, interjút pedig még ritkábban adnak. Nagyon bölcseket a zsurnaliszták sem túl gyakran kérdeznek ilyenkor, a részvétel többnyire mégis megéri, mert egy „közelkép”, egy-egy gesztus vagy félmondat sokszor többet árul el egy művész emberi habitusáról, mint több tanulmány együttvéve. A leggyakoribb az, amikor – a kiállított munkák mellett – a kérdésekre adott válaszok segítenek hitelesebb képet alkotni az alkotóról. Ez történt július közepén Bécsben is, a Belvederéhez tartozó 21er Hausban, ahol ekkor nyílt meg Ai Weiwei első ausztriai önálló tárlata, a Translocation and Transformation.
Brno, a modern nagyváros / A funkcionalizmus fellegvára
Prága felé haladva, meglátva a város fölé magasodó dombon a spilberki vár világos tömbjét és a gótikus Szent Péter és Pál-katedrális sötét tornyait, sokunkban felvetődik: talán érdemes lenne itt megállni. Csak egy órácskára, hogy megérezzünk valamit a város hangulatából. Nem kell annyira sietni, mégiscsak a morva főváros van előttünk. Győzködjük magunkat, de legtöbbször továbbmegyünk. Pedig…
Megjelent a Műértő szeptemberi lapszáma
A vonal nyomatéka – Nemes Lampérth Kieselbachnál / Az „f” betű rejtélye – Ai Weiwei Bécsben / Szobrász vagy festő? – Modigliani a Nemzeti Galériában / A bizonytalanság mint koncepció – a 9. Berlin Biennálé / A Bérc utcai villa titkai – Vida Jenő műtárgyainak sorsa / Beltracchi bezavar – happening az ART Baselen / Restitúciós csiki-csuki – jogalkotás és kutathatóság / Rovarzümmögés, klímaváltozás – a világ kertjei Zürichben
A magánügy közügy / A hetvenes évek feminista avantgárdja a Sammlung Verbundban
A magánügy közügy. A Magyarországon napjainkban is különösen aktuálisnak tűnő késő hatvanas és a hetvenes évek feminista szlogenje ebben az esetben egyszerre utal egy magángyűjteményre, illetve a női testre mint művészeti médiumra.
Innováció és önszerveződés / Dundee – a kreatív város
Skócia negyedik legnagyobb városa, a kreatív szelleméről elhíresült Dundee két évvel ezelőtt el-nyerte az UNESCO-tól a Design Városa minősítést. Ezzel – az Egyesült Királyságban egyetlenként – olyan 12, kreatív műhellyé minősített várossal került egy kategóriába, mint Berlin, Bilbao, Helsinki, Sanghaj vagy Montreal.
Megjelent a Műértő július-augusztusi lapszáma
Az a magyar, aki gólt rúg – Kapufa: kiállítás Dunaújvárosban / Nagyon büdös van – a 11. Manifesta Zürichben / Picasso, larger than life – életmű-tárlat a Nemzeti Galériában / A fejünk azért kerek… – Dada-láz Zürichben 2.0 / Eszképizmus vagy ellenszegülés – queer kiállítás a Stúdió Galériában / Innováció és önszerveződés – Dundee, a kreatív város / Szakralitás helyett gazdasági racionalitás – vita a kortárs műkereskedelemről / Nem a tárgy, az ember a cél – Moholy-Nagy a New York-i Guggenheimben
Győzelem: 2-0-ra verte Magyarország Ausztriát a foci-Eb-n
Szalai Ádám és Stieber Zoltán rúgta a két gólt.
A Közélet Iskolája / Műgyűjtőkre is számít az aktivista újság
„Kezdettől fogva fontos volt a lap külseje, mert azt figyeltem meg, hogy minden olyan tárgy, amelyet szegényeknek vagy a társadalom peremén élőknek szánnak, csúnya. És ebből elég volt” – fogalmazott Dósa Mariann szociálpolitikus, a Közélet Iskolája program társalapítója, a Feketemosó című lap társszerkesztője a májusi lapszám bemutatóján, a budapesti Labor Galériában. Ezen a nonprofit kiállítóhelyen tartott estet a Feketemosó, amely amúgy ritkán jár efféle terepen. A legutóbbi lapszámuknak azonban a szokásosnál jóval több esztétikai, művészeti vonatkozása volt.
Nehéz szent / Robert Ryman New Yorkban
A XX. századi festészet története hősiesen megénekelt végjátékok, drámai haláltusák és diadalmas feltámadások sorozata. A médium meggyilkolására Rodcsenko, szétszedésére Miró, mániákus önkorlátozására Mondrian életműve a klasszikus példa, a késő modernista radikális absztrakció művelői pedig az 1945 után New Yorkban dolgozó Ad Reinhardt, Agnes Martin és Robert Ryman. Reinhardt fekete, Martin és Ryman fehér vásznai, festészet és természet, ábrázolás és jelenlét kapcsolatát írják újra a vakság és a világlás metaforikus nyelvén.
Megjelent a Műértő júniusi lapszáma
Ellenkultúra, rajongás, fogyasztás – rock-tárlatok a Ludwig Múzeumban / Golgotajárás – Munkácsy piaci pozíciója és a védettség / November dupla w-vel – sorkatonaság és művészet / Feketemosó – aktivista újság Budapesten / Nehéz szent – Robert Ryman New Yorkban / A hónap aukciós műtárgya – Vajda Lajos: Északi táj / Militáns modellek – Radovan Cerevka a Trafóban
Megjelent a Műértő májusi lapszáma
Milliméterről milliméterre – Jovánovics György önéletrajza Füreden / Yes-No művészet – Perneczky Géza 80 éves / A filantróp Abramovics házaspár – a Garázs kortárs múzeum Moszkvában / Történelmi keringő – akvarellek Hitler modorában / A Guggenheim-brand – visszajátszás Firenzében / Önépítő modell – kétéves az Eleven Emlékmű / Családias luxusvásár – Art Dubai 2016
Banki letétből kelt lábuk / Csontváry-képek a Neményi-gyűjteményben
Amikor az 1980-es évek legelején egy színházi előadás kapcsán látogatást tehettem Gerlóczy néni Csontváry-képekkel zsúfolt Galamb utcai lakásában, nem gondoltam, hogy a festő néhány műve később milyen fejfájást okozhat majd.Nemrég Neményi Bertalan (1892–1947) egykori kollekciójának kutatásába kezdtem, akit a két világháború közötti magyar műgyűjtés egyik jelentős alakjának tartok. Különösen kedvelte a nyugat-európai avantgárd, illetve a közelmúltbéli művészek munkáit, és ezekből alaposan be is vásárolt, elsősorban grafikákat.
Bázisdemokrácia közel ötven éve
Berlin igazán a Kottbusser Tornál kezd el lüktetni. Amennyire lepusztult, annyira emblematikus a mállófélben lévő szocreál épülettömbök által közrefogott forgalmi csomópont. A környék – a valamikori vasfüggöny tövében – a berlini ellenkultúra partitörténeti helyszíne. A kelet-berlini hangulatot idéző nyugati városrészben a magyar emigránsok és a vagányabb DAAD-ösztöndíjasok a SO36 kultikus klubjában David Bowie-val és Iggy Poppal is együtt bulizhattak a hetvenes években. A legendás, de mára megfáradt punk-rock klubbal szemben, az utca túloldalán az egykori gyárépületben működik a Neue Gesellschaft für Bildende Kunst (nGbK), a berlini alternatív művészeti élet egyik aktív és meghatározó szereplője.