A Testory-család a hazai gyári bronziparosság alapjait rakta le, amikor műhelynél alig nagyobb gyárukat 1878-ban megalapították Kőbányán. Ebből jött létre 1883-ban a Testory-féle Fém- és Lámpaárugyár Rt., amelyben petróleumlámpákat, csillárokat, vagonvilágító berendezéseket, gázrezsókat, bronz díszműárut gyártottak.
Láng László 1868-ban nyitotta meg gépjavító műhelyét a Váci körúton, a mai Bajcsy-Zsilinszky úton. Kezdetben 8-10, majd 60 fővel dolgoztak. A műhely rövidesen szűknek bizonyult, s 1873-ban átköltözött a gyár mai helyére, a Váci útra.
A hatvanas évek magyar háztartásainak valóságos luxustárgyai voltak a Lehel hűtőszekrények, amelyek egyúttal a szocialista ipar büszkeségének számítottak.
Az 1894-ben alapított Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt.-t (MFTR) az addig kizárólagosságot élvező osztrák Duna Gőzhajózási Társaság versenytársaként hozták létre. Az első világháború végén a hajópark 482 úszó egységből állt. Ebből a harcok során elsüllyedt 40 darab, a háború után elkoboztak, illetve a szerbek, franciák, románok és a csehek között felosztottak 197 magyar hajót.
Budapest önkormányzata 1909-ben úgy határozott, hogy a főváros minden közterületi hirdetésének elhelyezési joga a koncesszióval felruházott Hirdető Vállalatot illeti.
A Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) 1928-ban alakult, forgalmát 1943-ban beszüntette. Működésének 15 éve alatt 94 610 utast és 2790 tonna árut szállított. Feladatkörét az 1946-ban alapított Magyar-Szovjet Légiforgalmi Társaság (Maszovlet) vette át.
A híres budapesti fürdőket tápláló forrásokból nyert különféle gyógy- és ásványvizek palackozása a 19. század dereka óta jövedelmező üzlet.
A vasút javítási igényeinek kielégítésére a magyar állam 1870-ben két gépgyártó telephelyet vásárolt Kőbányán, illetve a Józsefvárosban. Ezek egyesítésével alakult meg a Magyar kir. Államvasutak Gép- és Kocsigyár, amelyet a magyar gépipar mintaüzemének szántak: itt készült el például 1873-ban az első hazai gyártású gőzmozdony.
A két világháború között a kisipari keretek között működő szerény orvosi műszergyártásnak a magyar piacon 1933-ban megjelent Magyar Siemens Reinieger Rt. adott lendületet.
Tizedes-, tolósúlyos, felsőserpenyős és egyenlő karú mérlegeket gyártott Conrad Schember bécsi mérlegkészítő a budapesti Rottenbiller u. 12. szám alatt 1878-ban megnyitott műhelyében.
"Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!" - szólt a szocialista tervgazdaság kezdeti viszonyai között a hulladékhasznosítást ösztönző jelszó. Nyersanyagszegény ország lévén az elhatározott erőltetett ütemű iparosítás közepette elemi szükség volt az idehaza keletkező, újrahasznosításra alkalmas vas-, fém-, papír-, textil- és egyéb hulladékok gyűjtésére és feldolgozására.
Az 1896-ban alakult Magyar Élelmiszerszállító és Áruforgalmi Rt. 1906-ban építette fel első hűtőházát Budapesten.
Marx Ferenc 1900-ban fémáruk és feszmérők gyártására céget alapított Budapesten egy Bulcsú utcai épületben. A 6-8 fős gárdával többek között - a szabadalom tulajdonosaként - a Magyar Posta által a mai napig használt postaláda zárszerkezetet állították elő.
A fővárosi vizek népszerűségével vetekedett a Magyarország legrégebbi ásványvizeként emlegetett Mohai Ágnes, amelyről az első írásos feljegyzést 1374-ben keltezték.
A hazai szénhidrogénipar első jelentős vállalatát, a fiumei olajfinomítót 1882-ben alapították, majd az ágazat folyamatos fejlődése eredményeként az 1910-es években működő 12 feldolgozóüzemben már 560 ezer tonna olajat finomítottak.
Baross Gábor közlekedésügyi államtitkár 1884-ben Eötvös Lóránd ajánlására meghívta Budapestre a hesseni Marburgból származó, s a kolozsvári egyetemen mechanikusként tevékenykedő Ferdinánd Süsst, hogy alapítson egy tanműhelyt magyar (finom)mechanikusok képzésére.
A vállalat elődei közül az elsőt Kremeneczky János bécsi izzólámpagyáros alapította 1913-ban "Magyar Wolframlámpagyár" néven, s az Elektromos Művek Váci úti épületében kezdte meg működését.
A kétszintű bankrendszer bevezetését kővetően az újonnan megalakult kereskedelmi bankok fokozatosan jogosultságot kapták lakossági bankműveletek, az OTP pedig vállalkozói-vállalati bankműveletek végzésére. 1990 végén az OTP részvénytársasággá alakult, majd 1993 és 1999 között több lépésben megtörtént a bank magánosítása.
A Patyolat a szocializmus egyik szimbóluma volt. A teljes foglalkoztatás jegyében "a dolgozó nők munkájának könnyítésére" alapították 1948-ban a Patyolat Mosoda és Vegytisztító Nemzeti Vállalatot.
Fáy András Pest megyei táblabíró és író kezdeményezésére alakult meg 1839. december 15-én a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület. Az 1867 végén alapított Magyar Általános Hitelbank már alapításakor a legjelentősebb magyarországi banknak számított.
