Magyar gazdaság: gáz és fék
Csak részben valósult meg 2004-ben a fő cél, a gazdaság visszaterelése a fenntartható, egyensúlyi növekedési pályára. A tempót már nem a mesterségesen felpumpált belső kereslet diktálta, mint 2001 és 2003 között, hanem az export, amely az első kilenc hónapban 15 százalékkal bővült. Az euróövezet lefékeződésével őszre megtört azonban a magyar GDP növekedési üteme is: az első negyedévben még 4,3 százalék volt, a harmadikban viszont csak 3,7. A belső "motorok" kikapcsolásának szembeötlő jele, hogy a nettó keresetek az előző évi 17 százalékos ugrás után 2004-ben csupán 7 százalék körül, nagyjából az inflációval arányosan nőttek (a közalkalmazotti bérek reálértéke egyenesen csökkent). A lakossági fogyasztás viszont a tervezettnél jobban, 3 százalékkal bővült - főleg a háztartások eladósodása árán.
EU-bővítés
Történetének legnagyobb bővítését hajtotta végre az Európai Unió 2004. május 1-jén: a korábbi tizenötök köre egyszerre tíz új tagállammal gyarapodott, 450 millióra növelve az integráció polgárainak számát. A dublini bővítési ünnepségen nyolc egykori szocialista ország - Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és a jugoszláv utódállam Szlovénia -, valamint Ciprus és Málta kormányfője (magyar részről Medgyessy Péter) tett pontot a második világháború után megosztottá vált Európa újraegyesítésére. Az új tagállamok a 2002 végén kialkudott feltételek szerint csatlakoztak az EU-hoz, amelynek döntéshozó intézményeiben, az Európai Parlamentben (EP), a Miniszteri Tanácsban, valamint az Európai Bizottságban (EB) immár teljes szavazati joggal vesznek részt (az EB első magyar tagja Balázs Péter lett). Ám ezzel a bővítés nem ért véget: az EU állam- és kormányfőinek decemberi döntése szerint a csatlakozási tárgyalásokat az idén lezáró Bulgária és Románia is uniós taggá válhat 2007-től, 2005-ben pedig - meghatározott feltételekkel - megindulhatnak a tárgyalások Horvátországgal és Törökországgal.