Magyar gazdaság: gáz és fék
Csak részben valósult meg 2004-ben a fő cél, a gazdaság visszaterelése a fenntartható, egyensúlyi növekedési pályára. A tempót már nem a mesterségesen felpumpált belső kereslet diktálta, mint 2001 és 2003 között, hanem az export, amely az első kilenc hónapban 15 százalékkal bővült. Az euróövezet lefékeződésével őszre megtört azonban a magyar GDP növekedési üteme is: az első negyedévben még 4,3 százalék volt, a harmadikban viszont csak 3,7. A belső "motorok" kikapcsolásának szembeötlő jele, hogy a nettó keresetek az előző évi 17 százalékos ugrás után 2004-ben csupán 7 százalék körül, nagyjából az inflációval arányosan nőttek (a közalkalmazotti bérek reálértéke egyenesen csökkent). A lakossági fogyasztás viszont a tervezettnél jobban, 3 százalékkal bővült - főleg a háztartások eladósodása árán.
Olajozott világgazdaság
Az év elején még az tartotta izgalomban a piacokat, hogy az amerikai jegyzésű nyersolaj ára átlépte a hordónkénti 35 dolláros határt, a későbbiekben azonban a drágulás felgyorsult, és októberben az ár már az 50 dollárt is meghaladta, majd az év végére 40 dollár közelébe szelídült. Az olajéhség nyomán a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) év közben növelte a kitermelési kvótákat, a decemberi áresés láttán azonban visszavettek a kínálatból. Az iraki helyzet, illetve a közel-keleti feszültség a becslések szerint 10-15 dolláros "kockázati prémiumot" tett az év során az olajárra.