Olajozott világgazdaság

Az év elején még az tartotta izgalomban a piacokat, hogy az amerikai jegyzésű nyersolaj ára átlépte a hordónkénti 35 dolláros határt, a későbbiekben azonban a drágulás felgyorsult, és októberben az ár már az 50 dollárt is meghaladta, majd az év végére 40 dollár közelébe szelídült. Az olajéhség nyomán a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) év közben növelte a kitermelési kvótákat, a decemberi áresés láttán azonban visszavettek a kínálatból. Az iraki helyzet, illetve a közel-keleti feszültség a becslések szerint 10-15 dolláros "kockázati prémiumot" tett az év során az olajárra.

unknown

Arafat halála és az izraeli-palesztin viszály

Egy párizsi kórházban, napokig tartó haláltusa után, november 11-én elhunyt a 75 éves Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke, akit a Kairóban tartott búcsúztató ceremónia után a ciszjordániai Rámalláhban temettek el. A palesztin vezetőt hirtelen rosszra fordult egészségi állapota miatt szállították a francia fővárosba rámalláhi főhadiszállásáról, ahol lényegében izraeli házi őrizetben töltötte életének utolsó éveit. Arafatot 1969-ben választották a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) élére, amely először Jordániából, majd Libanonból folytatott gerillaháborút Izrael ellen, miközben világszerte több terrorista merénylet ért különböző zsidó érdekeltségeket. A palesztin vezető az 1993-ban megkötött oslói megállapodásért - az akkori izraeli vezetőkkel közösen - Nobel-békedíjat kapott, de 2000-ben nemet mondott Ehud Barak izraeli kormányfő ajánlatára az amerikai Camp Davidben folyó béketárgyalásokon, és ugyanabban az évben kitört a második palesztin lázadás, az intifáda.

unknown