A nmetősök logója (Balra fent), illetve jogosulatlannak ítélt használók
Végel Dániel
Ha nem kaparják le autójukról a vörös keresztes matricát, legközelebb nem ússzák meg figyelmeztetéssel, 30 ezer forint lesz a büntetés – közölték a Dél-pesti Kórház parkolójában cirkáló rendőrök a munkába érkező orvosokkal. A nem kis megütközést keltett április végi akció korántsem előzmény nélküli. A tavaly nyár óta fel-felhorgadó kampányban a Magyar Vöröskereszt tudatosítani próbálja, hogy a közismert jel használata jogszerűen csak a humanitárius mozgalom résztvevőit és a hadsereg egészségügyi alakulatait illeti meg. Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke először az országos rendőrfőkapitánnyal, majd az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Orvosi Kamara képviselőivel állapodott meg abban, hogy ideje véget vetni a védett nemzetközi szimbólum jogosulatlan alkalmazásának. Mindez még tavaly nyáron történt, és abban maradtak, hogy 2009. augusztus 1-jétől a rendőrség könyörtelenül büntetni fog. Az egészségügyben az idei év végéig tart a türelem, utána mindenkit feljelent a Vöröskereszt, aki a jelképet bitorolja – derül ki Székely Tamás miniszter 2010. április 26-ai leveléből.
A vöröskeresztes embléma használatának jogát az 1949-ben Genfben Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezmény rögzíti. A szabálysértésekről szóló magyar kormányrendelet pedig kimondja, hogy aki „humanitárius, illetőleg egészségügyi szervezetek jelvényeit jogosulatlanul használja, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”. Márpedig a vörös kereszt Magyarországon széles körben elterjedt szimbólum, amely rendszerint az egészségüggyel, elsősegéllyel kapcsolatos tevékenységre utal. Beteg- és gyógyszerszállítók, orvosok és gyógyászati termékeket előállítók egyaránt használják, sőt kórházak homlokzatán is ott virít. A mentőautókon viszont már nem, mert az 1990-es évek második felétől beszerzett járművekre az úgynevezett Konstantin-kereszt került. A három, egymást metsző kék sáv, közepén Aszklépiosznak, a gyógyítás görög istenének botjával, amin egy kígyó tekereg, Európa-szerte a mentős szervezetek leggyakrabban használt szimbóluma. Németországban és Ausztriában láthatóak ugyan vörös kereszttel megkülönböztetett mentőautók, ám ezeket a nemzeti Vöröskereszt-szervezet üzemelteti.
Békeidőben nincs valódi haszna a vörös keresztes megkülönböztetésnek: a tilosban megálló doktorokat, a sztrádára matrica nélkül felhajtó betegszállítókat minden további nélkül megbüntetik. Mentességet csak azok a külön engedélyek adnak, amelyeket például a fővárosi kerületek állítanak ki a betegeikhez kijáró háziorvosoknak, hogy ingyen parkolhassanak. Ám az efféle okmányokon is felbukkan a vörös kereszt, például a II. kerületben kiadott parkolási engedélyeken. A Magyar Vöröskereszt jogi tanácsadója, Varga Réka a HVG kérdésére elmondta, nem csupán a svájci zászló fordítottja – a fehér alapon vörös kereszt – számít védett jelképnek, hanem annak utánzása is. „Éppen azért nincsenek pontosan meghatározva a jelvény részletei, hogy a szimbólum háborúban is könnyen előállítható legyen. Békeidőben is csak a genfi egyezményben meghatározott célokra engedélyezhető a jelvény használata, olyan járművek és segélyhelyek számára, amelyeket kizárólag sebesültek és betegek ingyenes ápolására tartanak fenn” – érvelt Varga Réka.
Mivel a kórházak sürgősségi betegellátó helyei minden tekintetben megfelelnek e kritériumoknak, nem teljesen érthető Székely Tamás kapitulálása. Holott a miniszter akár azt is feszegethette volna, mit jelent a genfi kereszthez való hasonlóság. A Magyar Vöröskeresztről szóló törvény ugyanis csak a „fehér alapon nyugvó vörös keresztről” és a nemzeti szervezet ugyanilyen, kör alakú, felirattal ellátott emblémájáról rendelkezik. A Magyar Vöröskereszt-féle, ennél tágabb értelmezést elfogadó miniszter azonban felszólította az országos tiszti főorvost, hogy a betegszállítási engedélyt jelző matricákat cseréljék le – ami több mint 600 járművet érint –, valamint hogy fontolja meg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat logójának átrajzolását, mivel az „felismerhetően” tartalmazza a vörös keresztet. Vagyis bármiféle hasonlóság tilalmas lehet: a sárga vagy kék alapon vörös kereszt éppúgy, mint a fehér kereszt vékony vörös kontúrral, beleértve a közkedvelt gyomorkeserű itóka védjegyét is. Márpedig sok orvos váltig ragaszkodik ahhoz, hogy autóján ott legyen a közismert logó, amely egyértelműen a segítségkérés és -nyújtás lehetőségét jelenti. Persze a Magyar Orvosi Kamara osztogathatná öntapadó matricán Aszklépiosz botját – az elnök, Éger István szerint mindig is ez volt az orvoslás jelképe –, ám erről egyelőre keveseknek jutna eszébe, hogy viselőjétől egy baleset vagy rosszullét esetén segítséget kérhetnek.
Joggal vetődik fel a kérdés, mi történt az elmúlt szűk egy esztendőben, hogy a Magyarországon széles körben használt szimbólum visszaszerzéséért ilyen radikális támadást indított a Magyar Vöröskereszt. A nyilvános érv az, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt rossz szemmel nézi a jogbitorlást. Ugyanakkor az is tény, hogy a Magyar Vöröskereszt egyúttal harcot kezdett a szervezetről szóló törvény megváltoztatásáért is: az idei évre 173 millió forintra zsugorodott költségvetési támogatás megnövelését és az elsősegély-oktatás monopóliumát írásba foglaló kodifikációért lobbizik.
Az idén egyelőre csak különalkura futotta, amelynek keretében az egészségügyi miniszter 30 millió forintos rendkívüli támogatást ígért neki. A 2008-ban összesen 5,4 milliárd forintból – ebből 3,3 milliárd saját bevétel, a többi ilyen-olyan támogatás – gazdálkodó szervezet a humanitárius munka mellett számos, profittal kecsegtető vállalkozással is igyekszik feltölteni a kasszáját. Egyebek mellett vöröskeresztes emblémával ellátott pólókat, mellényeket, sapkákat árul saját internetes honlapján.
GÁTI JÚLIA
