A szocialista kormány által korábban támogatásra méltónak ítélt projektek némelyike is áldozatul eshet utódja céljának, hogy az uniós forrásoknak az eddiginél nagyobb része menjen közvetlenül a gazdaság élénkítésére. A kormányváltásig ugyanis, amely nagyjából egybeesik a 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztési ciklus félidejével, a mozgósítható 7 ezer milliárd forint háromnegyedéről már elvi döntés született. Bár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján folyamatosan frissített „uniós számláló” lapzártánkig még nem érte el a 4 ezer milliárd forintot, a HVG értesülése szerint az nem tartalmazza sem a kormány által korábban támogatásban részesített nagyszabású, kiemelt projekteket, sem a kétfordulós pályázatok első fordulós eredményeit.
Késés és hiányos dokumentáció azonban még a legfelkészültebb projektgazdáknál is előfordul, ami már a támogatási szerződés aláírása után is jogalap lehet a pénz visszavonására. Márpedig, miután az államkassza üres, több ezermilliárd forintnyi forrás felszabadítása úgyszólván létszükséglet a Fidesz-program ambiciózus sarokpontjainak megvalósításához, a tíz év alatt 1 millió új munkahely megteremtéséhez vagy a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásához. Bár a források átcsoportosítását az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia, ez többnyire formalitás. Ráadásul most készül, és várhatóan szeptemberben Brüsszelbe kerül a fejlesztési terv szokásos első félidős értékelése. Ebbe bele lehet csempészni azokat a tapasztalatokat, amelyek alapján a magyar kormány okot lát a változtatásra. Így akár már az év utolsó hónapjaiban elindulhat az Új Széchenyi-tervként emlegetett uniós fejlesztési program, amely jelentős megrendelésekkel kecsegteti az építőipart, és növekvő támogatást ígér a megújulóenergia-beruházásoknak, valamint a turisztikai ágazatnak.
