Téma, helyszín, időzítés és szervezés tekintetében is egyedi az a képzőművészeti kiállítás, amely Paraszt Da Vincik címmel tekinthető meg Sanghaj legelőkelőbb negyedében május 4-étől július végéig. Az egykor Kína első múzeumának és a tekintélyes brit Királyi Ázsiai Társaságnak is otthont adó épület most tele van hulladék fémből készített repülőgépekkel, tengeralattjárókkal és robotokkal, amelyeket az esemény kurátora, a tűzijáték-művészete révén nemzetközileg elismert Caj Kuo-csiang vidéken, falvakban vásárolt össze.
Nem véletlen, hogy a Leonardo da Vinci késői utódaiként elmés gépezeteket barkácsoló parasztok alkotásait éppen Kína jelenleg legillusztrisabb kiállítótermében mutatják be, és éppen a sanghaji világkiállítással egy időben. „A tárlat kiegészíti az expo anyagias üzenetét, sőt bizonyos szempontból ellensúlyozza is” – mondta a HVG-nek a megnyitó előtt néhány nappal Caj. „Kína fejlődésének, a felhőkarcolóknak és gyorsvasutaknak a parasztok fizetik meg az árát. A kiállítás rájuk irányítja a figyelmet.”
Kísérletezés, kockázat, bukás és az ember viszonya a világegyetemmel – ez Caj munkásságának filozófiája. A művész maga is parasztcsaládból származik. Tanulmányait Sanghajban végezte, hírnevét puskaporból készült képeivel alapozta meg, valamint azzal, hogy robbantásos happeningjei során többször kockára tette testi épségét. 2005-re már a velencei biennále első kínai pavilonjának kurátoraként, később pedig a pekingi ötkarikás játékok tűzijátékának művészeti vezetőjeként mutatkozott be.
A kiállítás nem felhőtlen szórakozás: a hulladék fém repülőgépek egyikének történetéhez tartozik ugyanis, hogy tesztelése közben a készítő, a santungi Tang Csen-nien életét veszítette. Az épület ötödik–hatodik emeleti aulájában tengeralattjárók és helikopterek sora, a tetőn pedig egy repülő csészealj hirdeti a paraszt feltalálók leleményességét. Az épület főhajójának márványoszlopai között ottjártunkkor is anyahajót készítettek a paraszt Da Vincik, a látogatók szeme láttára és nem kis zajjal. A Peking melletti faluból származó Vu Csu-lu és egész családja pedig olyan robotokat eszkábál a negyedik emeleten, amelyek nemcsak bukfenceznek vagy riksát húznak, hanem Jackson Pollock, Yves Klein és Damien Hirst modorában képeket is festenek.
A látogató sokszor maga sem tudja, hogy művészeti tárlatot vagy barkácsversenyt lát-e. Nem tart-e attól, hogy a paraszt alkotókat sokan megmosolyogják majd – kérdezte a HVG Cajt. „A bemutatott repülőgépek többsége valóban alig emelkedett a levegőbe, a tengeralattjárók pedig nem tudnak feljönni, ha egyszer lemerültek” – ismeri el Caj. „A tárlat vonzereje abban áll, hogy ezek a parasztemberek belső késztetéstől indíttatva, mindenféle cél nélkül fogtak a munkába.” A robotokat építő Vu Csu-lu például először köznevetség tárgya volt a faluban. „Ma azonban nagy családot tartok el ebből, és Japánba, Amerikába, Európába járok bemutatókra, úgyhogy már nem röhögnek” – mondta a HVG-nek erős tájszólásával, egyik robotját bütykölve Vu.
A tárlat nemzetközi sikerét az alkotók és az alkotások szokatlansága mellett Caj Kuo-csiang művészeti és marketingtehetsége magyarázza. Már a helyszín is, a múlt századi harmincas évek art deco stílusában felújított RockBund kortárs művészeti múzeum – a Huangpu folyó menti elegáns sétányon, a Bundon – vonzza a látogatókat. A múlt kedden ismét megnyitott történelmi épület a berlini Neues Museum rekonstrukciójáról (HVG, 2009. október 24.) ismert angol építész, David Chipperfield vezetése mellett született újjá.
Caj első műtárgya, a 2004-ben megvásárolt Alkony–1 tengeralattjáró rozsdás vasmedencében, jégtáblák közt úszva látható. Az egyik teremben mesterséges szélben libegő sárkányokra vetítik a paraszt feltalálókról készített filmeket, a kiállításhoz kötődő Caj-kalligráfiákat pedig júliusig a világ alighanem legnagyobb kivetítőernyője, a sanghaji Aurora Plaza – a maga 185 méterével a kisebb sanghaji felhőkarcolók közé tartozó, 2003-ban átadott irodaház – kissé átalakított oldalfala kürtöli világgá.
HOLCH GÁBOR / SANGHAJ
