Sokak számára ismerősen csenghet Kósa Lajos (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) országgyűlési képviselőknek a családi támogatások módosításáról szóló, hétfőn benyújtott közös javaslata. A parlamenti jóváhagyása esetén idén augusztus 30-ától hatályos indítvány ugyanis részben visszatér a családi pótlék folyósításának 1998–2002 közötti gyakorlatához. Régi-új elnevezést kapna a juttatás; nevelési ellátásnak hívnák, ha még nem tanköteles gyerek részére, és iskoláztatási támogatásnak, ha tanköteles részére folyósítják. (Az ellátási összegek nem változnának, és továbbra is legfeljebb a gyermek 20. életévéig járna a juttatás, feltéve, hogy közoktatási intézményben tanul.)

Az iskoláztatási támogatás pénzbeli kifizetését szeptembertől iskolába járáshoz kötnék. Ha a gyermek a tanévben 10 óráról igazolatlanul hiányzik, a jegyző figyelmeztetné szüleit az esetleges jogkövetkezményekre. Vagyis arra, hogy 50 igazolatlan óra után elrendelnék a gyermek védelembe vételét, ami azzal járna, hogy a következő hat hónapban a szülők pénz helyett természetben kapnák meg az iskoláztatási támogatást, s e rendelkezés újabb hat hónapra meghosszabbítható lenne. Az első Orbán-kormány idején az iskolába járás elmulasztása esetén nem kaphatták meg e juttatást – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet tanulmánya szerint az akkori szigorítás nem volt hatással a tankötelezettség teljesítésére. A családi pótlék fele egyébként legfeljebb egy évig már 2010-től természetben juttatható veszélyeztetett, védelembe vett gyermekek esetén.