Mire számíthat, aki Ausztriában vállal munkát?

Ausztriában erőteljes kampány kezdődött 1997-ben annak érdekében, hogy megakadályozzák a kelet-európai országok olcsó munkaerejének szabad beáramlását az osztrák munkaerőpiacra. Emiatt célszerűnek tartották, hogy a szabad mozgás jogát az unióhoz csatlakozó országok számára egy ideig korlátozzák. Ilyen korlátozás alá esik hazánk is, a magyar állampolgárok munkavállalására 2011-ig átmeneti rendelkezések vonatkoznak.






Bűvös nyugdíjkorhatár: a magyarok ötöde még dolgozna

Egy nemzetközi felmérés szerint minden ötödik magyar munkavállaló arra számít, hogy csak 65 éves kora után vonul majd nyugdíjba, és nagyjából ugyanennyien vélik úgy, hogy elegendő megtakarítással rendelkeznek majd a kényelmes nyugdíjas évekhez.




Nyolc kérdés, hogy az állásinterjún ne szégyenülj meg

„Jó lenne, ha sokat keresnék, lenne céges autóm, és napi nyolc óra munka után elfelejthetném az irodai gondokat” - az eszményi álláshoz az általános óhajok nem elegendőek. Többre kell vágyni, többet kell tenni: az állásinterjún reális és csábító jövőképet festeni. Tippek.



Legfeljebb 300 embert bocsáthat el a Magyar Telekom

A Magyar Telekom 2009 végéig legfeljebb 300 munkatársat bocsáthat el az anyavállalattól, miközben a munkatársak jövő áprilistól 5,6 százalékos bérfejlesztésben részesülnek - erről állapodott meg a Magyar Telekom az érdekképviseletekkel.


Csodagyerek, vagy nem? Tegyük meg tétjeinket!

Jó két éve már, hogy regéket mesélnek a most tizennégy esztendős Perényi Benjáminról. Elsősorban e regék valóságtartalmára, megalapozottságára voltunk kíváncsiak, amikor meghallgattuk az ifjú művészjelölt zongorakoncertjét, amelyet Bartók Béla halálának 63. évfordulóján adott a pasaréti Bartók Emlékházban.


18 millió tanárra lenne szükség

Világszerte mintegy 18 millió tanárra lenne szükség ahhoz, hogy a 75 millió iskoláskorú, de az oktatásból kimaradó gyermek tanulása 2015-ig megoldható legyen - hívta fel a figyelmet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).


Milliárdos projektek: pénzeső hull, de kire?

A hatalmas összegű uniós programok, pályázatok ellenére sem érzékelhető nagy változás a munkahelyi diszkrimináció terén. Gyakran az uniós támogatásból megvalósuló képzések, álláskeresési technikák ellenére is az utcán találják magukat az álláskeresők, miközben a támogatást felvevő cégek, képzők jól járnak.



Kevés a magyar diplomás

Az OECD legfrissebb összesítése szerint más országokkal összehasonlítva Magyarországon túl alacsony, 17 százalékos a diplomások aránya, miközben az átlag 26 százalék - olvasható az Országos Felsőoktatási és Információs Központ honlapján közzétett összegzésben.


Alkalmi munka: hogyan, kinek jövedelmező?

Egyre népszerűbb hazánkban is az atipikus foglalkoztatási formák beépülése a munkaerő-piaci folyamatokba. Ezek közül leginkább az alkalmi munkavállalásra jellemző, hogy olyan dolgozni kívánó magánszemélyek számára is legális munkalehetőséget teremt, akiknek kevés esélyük nyílik az azonnali hosszú távú elhelyezkedésre. De vajon az elmúlt tíz évben az alkalmi foglalkoztatás valóban sok munkanélküli és egyéb hátrányos helyzetű számára teremtett lehetőséget?


Alig nehezebb egyetemre bejutni, mint főiskolára

Alig valamivel nehezebb bejutni egyetemre, mint főiskolára - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából. Míg 2004-ben 1,65 volt az egyetem és 1,33 a főiskola bejutási mutatója (vagyis egy helyre 1,65, illetve 1,33 jelentkező jutott), addig mostanra 1,38-ra, illetve 1,25-re szűkült az olló - írja pénteki számában a Népszabadság.


Elbocsátások a bonyhádi bőriparban

Nyugat-európai piacainak elvesztésével indokolta csoportos létszám-leépítési szándékát a bonyhádi Medina Bőripari Kft. - írta pénteki számában a Tolnai Népújság.