A magyarok kétharmada krónikusan stresszes, sokan alváshiánnyal és D-vitamin-hiánnyal is küzdenek. Ilyen háttérrel a fáradtság, a szétszórtság és a motivációhiány nem egyszerűen fejben dől el – a test állapota is beleszól abba, mennyire tudunk teljesíteni.
A heti harmincféle növényi eredetű étel fogyasztása az elmúlt években látványos táplálkozási trend lett, de első hallásra sokaknak irreálisnak tűnhet. Pedig nemcsak zöldségek és gyümölcsök számíthatnak bele, hanem hüvelyesek, gabonák, magvak, fűszerek, teák, sőt bizonyos esetekben a kávé és az étcsokoládé is. A kérdés inkább az, mennyire kell komolyan venni a harmincas számot, és mit tudunk biztosan arról, hogyan hat a növényi sokféleség a bélmikrobiomra.
A menopauzáról legtöbbször a hormonok, a hőhullámok, az alvászavar vagy a testsúlyváltozás jut eszünkbe, pedig a változókorban a bélrendszer is fontos szereplő lehet. Az utóbbi évek kutatásai szerint a bélmikrobiom és a hormonrendszer oda-vissza hatnak egymásra: a bélbaktériumok beleszólhatnak az ösztrogén-anyagcserébe, miközben a csökkenő ösztrogénszint maga is átalakíthatja a bél-, a szájüregi és a hüvelyi mikrobiomot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy máris létezne menopauzára való csodaprobiotikum – inkább egy új szemléletet ad ahhoz, hogyan gondolkodjunk a női egészségről. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Meglepő megállapításra jutott 207 háztartás vizsgálata: hasonlítani kezd az együtt élő emberek mikrobiomja, és ez a betegségek szempontjából probléma lehet.
A Seychelle-szigeteken élő poszáták vizsgálatával bizonyították be brit kutatók, hogy a szoros szociális kapcsolat nemcsak a mentális egészségnek jó.
Több milliárd mikroorganizmus határozza meg, hogyan alakul az emésztésünk, az egészségi állapotunk vagy akár a hangulatunk. A bélflóra azonban nemcsak „jó” és „rossz” baktériumok csatatere: érzékeny ökoszisztéma, amire az étrendünk és az életmódunk is kihat. Mi történik, ha felborul az egyensúly, és hogyan billenthetjük helyre? Kubányi Jolán, a Táplálkozástudományért Alapítvány elnöke és Somogyi Sára, a BioTechUSA dietetikus szakértője segítenek megérteni, hogyan tarthatjuk karban a saját belső univerzumunkat.
Egyre többet hallani manapság a beleinkben élő hasznos baktériumokról és azok szerepéről egészségünk megőrzésében. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy ezek a baktériumok akár fájdalmas gyulladást is okozhatnak, ha rossz helyre kerülnek. Hogyan lehetséges ez, és mit tehetünk ellene?
Csodás vitamin- és tápanyagbombával kényeztethetjük a mikrobiomunkat a téli ínség idején, ha fermentált ennivalókat fogyasztunk. Többek között savanyú káposztát is készíthetünk ezzel a módszerrel – elmondjuk, hogyan érdemes csinálni lépésről lépésre, mit kell tudni a sózásról, fűszerezésről, hogyan kombináljuk az alapanyagokat, és mire figyeljünk különösen az erjesztés során.
Szórakoztató és tanulságos film készült a Bélügyek című sikerkönyv szerzőjével arról, hogy milyen élőlényeknek ad otthon a szerveztünk, és miért fontos, hogy gondoskodjunk arról, hogy ők is jól érezzék magukat.
Idős korban sokaknál megjelennek a memóriaproblémák, és nem egy esetben már korai Alzheimer-kórról lehet beszélni. Brit kutatók felfedezték, hogy egy egyszerű étrend-kiegészítő bevetésével igen jó eredményeket lehet elérni a memória javításában.
Az emberi mikrobiom állapota összefüggést mutat az öregedés gyorsaságával – derül ki abból a tanulmányból, amelynek első szerzői Kerepesi Csaba, a HUN-REN SZTAKI kutatója, valamint Torma Ferenc, a Testnevelési Egyetem szakembere.
Írországi kutatók többszáz csecsemőtől vett székletmintát vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy azoknak a babáknak a mikrobiomja, akik a pandémia idején, a lezárások időszakában születtek, jobb minőségű, mint a Covid előtti babáké. Valószínűsítik, hogy a "pandémia-bébik" kevésbé lesznek allergiásak emiatt.
Ír kutatók szerint a bél mikrobiomja jelentős hatással lehet a szociális szorongásos zavarra. Az elméletüket egérkísérlettel is igazolni tudták. Felfedezésük új terápiás lehetőségek korát hozhatja el.
Ismét előkerült egy régebbi vizsgálatokon alapuló figyelmeztetés, amely a gyengébb nemet érinti: a hosszú ideig tartó antibiotikum szedés veszélyes betegségek kockázatát növelheti meg, elsősorban a nőknél.
A paracetamol az egyik leggyakrabban használt hatóanyag a gyógyászatban, ám bevitele májkárosodáshoz vezethet. Úgy tűnik azonban, hogy ezt meg lehet akadályozni.
Egyes daganatos betegségek korai diagnosztikájához is hozzájárulhatnak azok az emésztőrendszerben előforduló mikroorganizmusokat vizsgáló kutatások, melyeket Juhász Szilvia végez munkatársaival a szegedi Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központban (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine, HCEMM).
Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy azok az emberek, akik már attól is híznak, hogy ránéznek egy salátára, evolúciós sikertermékek? Vagy ha arról beszélnénk, hogy a kalóriahiány, az időszakos böjtölés akár élethosszabbító hatású is lehet? A táplálkozásunkkal, a fogyással, az alkoholfogyasztással kapcsolatos viszonyunkat és gondolkodásunkat huzalozzuk újra Schwab Richárd belgyógyásszal, gasztroenterológussal.
A testmozgás és a diéta kombinációja növelheti a Faecalibacterium prausnitzii bélbaktériumok számát a gyomorban.
A belek és a bélflóra károsítása révén növeli az elhízás kockázatát a rovarirtószereknek való kitettség – állapították meg a Kínai Mezőgazdasági Egyetem kutatói.
A kisgyerek bélflórájának összetétele jelezheti a későbbi elhízás kockázatát egy amerikai tanulmány szerint.
