De mi is az a vagyonadó?
Többféle elnevezés is létezik, de a nemzetközi gyakorlatban az úgynevezett nettó vagyonadó kifejezést használjuk – mondja érdeklődésünkre dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója. Ez arra vonatkozik, hogy egy magánszemély nettó vagyonát akarják éves szinten megadóztatni. Általában minden vagyontárgyra kiterjed és azért nettó, mert meg kell nézni, hogy mennyi eszköz, azaz vagyontárgy van, ezeknek mekkora az összértéke és ezzel szemben milyen kötelezettségek állnak – e kettő egyenlegét próbálják az egyes kormányok valamilyen úton-módon megadóztatni.
A nettó vagyonadónak különféle válfajai vannak, vagyis ahogy mondani szokás, ahány ország, annyi szokás. Egyes országokban ez teljeskörű, tehát vállalati üzletrészekre, ingatlanokra, kötvénykre, műtárgyakra terjed ki, de másutt csak bizonyos vagyontárgyakra, például vagy csak a pénzügyi befektetésekre, vagy az ingatlanokra, esetleg a luxustárgyakra. Ezen kívül valahol mindenkire érvényes, a vagyon értékétől függetlenül, valahol viszont csak bizonyos vagyonküszöb felett alkalmazzák a vagyonadót. Miközben földrajzi szempontból is szoktak diverzfikálni, nevezetesen, hogy mondjuk a külföldiek belföldi vagyontárgyaira is kiterjed, vagy például a belföldieknek nemcsak a belföldi, hanem a külföldi vagyontárgyaira is.
A vagyonadó kivetésének indoka a vagyoni egyenlőtlenségek kiküszöbölése, hogy a nagyobb vagyonok jobban vegyenek részt a közteherviselésben, ami bevétel az állami költségvetésnek – mutat rá a leggyakoribb kormányzati indíttatásra dr. Magyar Csaba. Ha pedig az adórendszerben vannak hiányosságok, akkor ezeket is tudja kezelni a vagyonadó. Ezalatt azt kell érteni, hogy ha valaki holdingcégben tartja a vagyonát, nem veszi ki magánszemélyként az osztalékot, nem adózik utána – ebben az esetben a vagyonadóval a céges üzletrészt közvetlenül meg tudják adóztatni.
Ahol van vagyonadó
Az OECD-országok közül az Egyesült Államokban, Kolumbiában, Norvégiában, Svájcban és Spanyolországban teljes körű vagyonadó létezik. Az USA-ban egyébként nem mindegyik államban, mivel az alkotmány tiltja, hogy egységes vagyonadó legyen. Itt is vannak persze értékhatárok, ráadásul Spanyolország még regionális kedvezményeket is alkalmaz.
Svájc azt teszi lehetővé, hogy valaki csak egy fix összegű vagyonadót fizessen – a külföldiek általában ezt szokták választani. Ez egy magyarnak vaskos összeg lehet – egy négyfős családnak például körülbelül évi 350 ezer svájci frankot (jelenlegi árfolyamon közel 150 millió forintot) kellene fizetnie vagyonadóként. De aki immáron svájci adózóként nem vesz ki osztalékot a külföldi cégéből, annak ez nem biztos, hogy megéri a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója szerint.
Vannak országok, ahol részleges vagyonadót alkalmaznak. Például Franciaország, ahol eleinte mindenre kiterjedt a vagyonadó, aztán annak hatályát leszűkítették csak az ingatlan(ok)ra – mondván, az a legegyszerűbb –, azzal a céllal, hogy ne csak ingatlant vegyenek a vagyonosok. Belgiumban kifejezetten az értékpapír-számlákat adóztatják meg, tehát a pénzügyi befektetésekre vonatkozik a vagyonadó. Hollandiában pedig éppen most fogadták el, hogy az értékpapírból származó nem realizált árfolyamnyereség után kell 36 százalékos vagyonadót fizetni, azzal, hogy ha valaki utólag igazolja, hogy kevesebbért tudta csak eladni az értékpapírját, akkor vissza lehet igényelni az adót. Olaszországban meg a külföldi ingatlanokra és a külföldön tartott pénzügyi eszközökre rótták ki a vagyonadót, igaz, itt is lehet átalányadót választani.
Crystal Worldwide
Ahol már nincs vagyonadó
A vagyonadónak inkább az 1990-es években volt nagyobb felfutása, de aztán szép lassan számos helyen ezeket eltörölték. Például Németországban, Finnországban, Svédországban, míg Franciaországban – mint már említettük – az ingatlanokra szűkítették.
A visszalépés oka talán a leginkább a svédeknél érhető tetten. Ott ugyanis amikor száz év után 2007-ben eltörölték a vagyonadót, a miniszterelnök megjegyezte, a következő Björn Borg talán nem fog Monacóba költözni – ahol köztudottan kedvező az adózás, ezért is él ott egy sor nagy pénzdíjakban részesülő sportoló, a teniszezők mellett például Forma-1-es pilóták. De annak idején még az IKEA alapítója, Ingvar Kamprad is kifejezetten a vagyonadó miatt költözött el Svédországból.
Németországban meg az alkotmánybíróság azt mondta ki, 1995-ben, hogy a vagyonadó ellenkezik az egyenlőség elvével, azáltal, hogy csak bizonyos értékhatár felett állapítanak meg vagyonadót. Finnországban pedig nem volt jellemző az árfolyamnyereség, a tőzsdei ügyletek adózása, emiatt ők 2006-ban inkább átálltak a tőkejövedelem-alapú adózásra. Dánia viszont most fontolgatja a vagyonadó bevezetését, állítólag a miniszterelnök attól reméli a népszerűsége növekedését, hogy a gazdagokat megadóztatná.
Ezt mondja az OECD
Az OECD egyébként egy kifejezetten e célból készült tanulmányában nem javasolta a vagyonadó bevezetését, mondván, nem szokta az attól várt hatásokat kiváltani. Ha ennek ellenére egy ország bevezetné, akkor annak a globális szervezet azt tanácsolja, hogy legyen magas a belépési küszöb, a vagyonadó csak a lakosság egy-két százalékát érintse, az adómérték pedig legyen viszonylag alacsony, tehát mondjuk 1 százalék. Emellett pedig létezzen olyan vagyonértékelési módszer, ami nyomon követhető, kiszámítható. Az hagyján, hogy egy ingatlan értékét nehéz meghatározni, de egy céges üzletrésznél ez egy sokkal összetettebb és bonyolult folyamat lehet – véli dr. Magyar Csaba.
Továbbá azt is javasolja az OECD, hogy legyen megkülönböztetve, mi az üzleti és mi a felhalmozási célú vagyon. Miközben azt is, hogy ezzel párhuzamosan a nyereségadót is csökkenteni kéne, s legyen lehetőség részletfizetésre, mert nem biztos, hogy likvid, azaz könnyen pénzzé tehető a megadóztatandó vagyon.
A vagyonadó hatása
Az OECD tanulmánya szerint egyébként a vagyonadó majdnem mindenhol meglehetősen alacsony adóbevételt hozott az államnak, igaz, nőtt az emberek adózási igazságérzete. Viszont az hátrányként jelentkezett, hogy visszaestek a vállalati befektetések, mert a vagyonadó láttán nem a cégben tartották a vagyont, hogy újrabefektessék a megtermelt nyereséget, az ugyanis növeli a cégértéket, hanem kivették a pénzt a cégből és inkább személyi jövedelemadót fizettek utána. Ráadásul elindultak a vagyonértékelési viták.
Ugyanakkor a vagyonadónak még van egy olyan hatása is, hogy amiatt a vagyonosok hajlamosak külföldre vándorolni – ezt a jelenséget hívják tax flight-nak és capital flight-nak. Ennek a nyertese az Egyesült Arab Emirátusok – legalábbis eddig. A Revolut alapítója, Nikolay Storonsky például a brit átalányadó eltörlése miatt költözött Londonból Dubaiba.
És mi van a kettős adóztatást kizáró egyezményekkel?
Ha például egy magyarnak van ingatlanja Spanyolországban és ott is kell vagyonadót fizetni utána, akkor a magyar állam ezt vagyont mentesíti az adózás alól, mivel az egyezményünk miatt a külföldi ingatlant csak egy helyen lehet vagyonadóztatni, ez esetben az ibériai országban.
De hogyan lehet védekezni a vagyonadó ellen?
A klasszikus megoldás a különböző vagyontárgyak családon belüli elajándékozása. Ám ezt ellehetetlenítheti, ha hoznak egy olyan szabályt, hogy a családi vagyont össze kell számolni.
Lehetséges még bizalmi vagyonkezelőre bízni a vagyontárgyakat, vagy vagyonkezelő alapítványoknak átadni, mivel attól kezdve már nem a vagyon átengedője a tulajdonos. Nagyon meg lennék lepődve, ha a vagyonadó bevezetésével párhuzamosan nem hoznának olyan szabályt, amely ezt a kiskaput becsukja – jegyzi meg Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.
Sok ország egyébként a vagyonadó bevezetésekor egyfajta exit tax-et is bevezet, amikor a külföldre költöző és a vagyonát értelemszerűen magával vivő gazdag személynek (vagy családnak) egy meghatározott mértékű, kvázi lelépési adót kell leszurkolnia.
A külföldre költözésnél sem mindegy, milyen helyszínt választ a vagyonos. Adózás szempontjából Európán belül a legkedvezőbb Ciprus, Málta, Írország, Olaszország. Ezekben az országokban ugyanis a non-dom (non-domiciled) adózási rendszer létezik, ami azt jelenti, hogyha a külföldiek nem azzal a szándékkal költöznek oda, hogy végleg letelepedjenek, hanem csak átmenetileg, akkor kérhetnek egy különleges, non-dom adózói státuszt és ezen idő alatt a külföldi jövedelmeik adómentesek. Persze nem minden, van ahol csak az osztalék és az árfolyamnyereség. De még akkor is megvan az a kockázat, hogy ha bizonyos vagyonelemek Magyarországon maradnak, akkor azok meg lesznek adóztatva.
Ezen kívül marad a vagyonok úgymond elrejtése, valamilyene külföldi struktúrában, de ez dr. Magyar Csaba szerint a banki adatok automatikus cseréjének világában nem biztos, hogy járható út, bár a külföldi ingatlanokról egyelőre nem létezik globális információcsere.
Összefoglalva tehát a vagyonadó potenciális hatásai:
- kevés bevétel
- visszafoghatja a beruházási hajlandóságot
- többszörös adóztatást okoz: ha valaki osztalékot vesz fel, akkor szja-t fizet utána, ha viszont e nettó összegből ingatlant vásárol, akkor meg illetéket kell fizetnie – és még erre jönne rá a vagyonadó
- ha pedig egy cég tulajdonosának vagyonadót kell fizetnie, nem kizárt, hogy emiatt esetleg az alkalmazottai bérén spórolhat
- az adóellenőrzés hosszadalmas és költséges lehet. A vagyonadó ugyanis önbevallás alapján működik, de ha az adóhatóság megnézi a céges vagyont, akkor kibukhat, ha az illető kevés vagyont vall be.
