Tóta W. Árpád: Nemzeti együttműködés a Fidesz ellen
Magyarország felébredt, pezseg, forr és tüntet, és egész biztosan tudja, mit nem akar. Állampártot. Vélemény.
Bár ma már rengeteg képzőművész dolgozik különféle digitális eszközökkel, sokszor hajlamosak vagyunk félvállról venni az efféle műveket. Pedig a technológia és a művészet találkozásából egészen csodálatos installációk jöhetnek létre. Összeszedtük a legizgalmasabb tech-művészeti alkotásokat.
Építészet és kiterjesztett valóság találkozása
Kezdjük rögtön egy magyar vonatkozású installációval. A 2008-as Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjában mutatták be a japán Sota Ichikawa és Kaoru Kobata, a svájci Max Rheiner és a magyar Maróy Ákos által közösen megálmodott Corpora in Si(gh)te nevű építészeti és médiaművészeti projektet, amely a fizikai tér és a valós idejű digitális információk interakcióját mutatta be a kiterjesztett valóság (augmented reality) technológiáját alkalmazva. Az installációban egymástól független, úgynevezett csomópontok (node) szubjektív nézőpontként viselkedve tették lehetővé a tér szemlélését, miközben dinamikusan alkalmazkodtak a környezethez. Ez annyit jelent, hogy a fizikai térből érkező információk (zajszint, hőmérséklet, a látogatók elhelyezkedésének sűrűsége) alapján a csomópontok megsokszorozták vagy épp elpusztították magukat, folyamatosan változó élményt nyújtva a látogatóknak.
Corpora in Si(gh)te from YCAM on Vimeo.
A műtárgyat megérinteni SZABAD!
A dohos régi múzeumok elsőszámú szabályát dobja sutba a svájci képzőművészeti egyetem hallgatójának, Mathieu Rivier-nek Light Form ECAL nevű projektje, amely egy poligonokra osztott felület formájában jelenik meg. Az installációval érintés útján léphetnek interakcióba a nézők. A hőformázott, áttetsző műanyag lapokból álló felület különböző pontjainak érintésére különböző módokon reagál. Rivier munkája kettős volt: egyrészt létre kellett hoznia a különleges formavilágú felületet és az azt tartó állványt, majd megírni a szoftvert, amely érzékeli a különböző pontok érintését és végrehajtja a hozzájuk tartozó akciót. A művész ezzel reagált a mai, okostelefonokat és táblagépeket használó emberek igényeire, hogy a kezükkel vezéreljék a műalkotást, másfelől ezzel épp az egyik legősibb érzékszervünket helyezte a tecnhológia középpontjába.
Light Form ECAL/Mathieu Rivier from ECAL on Vimeo.
Tévéből képkeret
A Samsung már az idei, Las Vegas-i szórakoztatóelektronikai szakvásáron, a CES-en is az érdeklődés középpontjába került, amikor bemutatták a The Wall nevű gigantikus MicroLED tévéjüket, amelynek lényege, hogy modul alapú, káva nélküli kialakításának köszönhetően lehetőséget nyújt arra, hogy a vásárlók saját igényeiknek megfelelően alakítsák televíziójuk méretét és formáját. A képernyő alkalmazkodik a különböző felhasználási célokhoz, a különféle igényeknek megfelelően akár egy teljes falat lefedő kijelzőként is funkcionálhat, amely hasznos információkkal szolgál, legyen szó az aktuális időjárási adatokról vagy épp a zenelejátszó kezelőszerveiről.
A dél-koreai gyártó mérnökei azonban nem csak ezzel gondolták újra a televíziók háztartásokban betöltött szerepét. A The Frame nevű, 4K-felbontású készülékük ugyanis már több egyszerű tévénél. A diszkrét keretet kitöltő hatalmas UHD-képernyőt ugyanis kikapcsolt állapotban állóképek megjelenítésére használhatjuk, így amikor senki sem tévézik, a jellemzően a szobák központi helyére telepített készülék nem egy barátságtalan, üres fekete lapként foglalja a helyet, hanem szervesen beépül a nappali dekorációi közé, akár egy festmény, akár egy (vagy több) családi fotó megjelenítésével. És, hogy mennyire valósághű a látvány? Talán magáért beszél, hogy a The Frame képességeit a bécsi Albertina múzeumban úgy mutatták be, hogy Claude Monet Vízililiomok című festményét cserélték le a különleges készülékre. Az illúzió annyira tökéletes volt, hogy a látogatók csak akkor jöttek rá, hogy nem a mester eredeti művét nézik, amikor a beépített emberek előhívták a tévé menüjét. Érdemes megnézni, hogyan reagálnak a múzeumlátogatók a turpisságra.
A készüléken keresztül a The Frame tulajdonosai a Samsung Art Store kínálatából válogatva a világ legjelentősebb galériáinak több száz jól ismert festményéhez férhetnek hozzá és ezekből választhatják ki, hogy mely műalkotás(oka)t szeretnék a televíziójuk segítségével viszontlátni a nappalijuk falán. A gyűjteményben magyar mesterek művei is hamarosan láthatóak lesznek. A Samsung és a Szépművészeti Múzeum együttműködésének köszönhetően, 2018 tavaszán a Múzeum gyűjteményéből 20 műalkotás válik elérhetővé a világ minden táján.
Francia csodaország, virtuáliában
A párizsi székhelyű Théoriz nevű francia cég tavaly nyáron mutatta be az úgynevezett mixed reality technológiát használó speciális szobáját, ahol a látogatóknak egészen szürreális élményben lehet részük. A mixed reality a fizikai valóságot keveri a digitálisan létrehozott virtuáliával, ráadásul mindezt úgy, hogy a felhasználónak nem kell különleges sisakot a fejére húzni, vagy videojáték-kontroller segítségével vezérelni a történéseket. Egyszerűen belép a szobába és a formák-színek megelevenednek körülötte. Ehhez egy speciális, projektorokkal és szenzorokkal teletömött szobára, néhány brutálisan erős számítógépre és a hollywoodi filmek felvételeinél is gyakran alkalmazott, úgynevezett RED-kamerára van szükség. A kamerák érzékelik a felhasználók mozgását, a komputerek pedig ez alapján valós időben jelenítik meg a különféle látványos jeleneteket.
David-Alexandre Chanel, a Théoriz társalapítója a bejelentést követően elmondta, hogy nem videojátékot szeretnének csinálni a fejlesztésükből, hanem olyan platformmá szeretnék alakítani, amelyen keresztül művészeti alkotásokat, installációkat lehet létrehozni, vagy akár olyan videoklipeket megjeleníteni, ahol központi elem a nézővel való interakció.
A jövő állatkertje
Egészen különleges környezetbe léphet be az, aki meglátogatja a Minimaforms nevű művészeti kollektíva „Petting Zoo” nevű installációját. Egy különleges robotállatkertről van ugyanis szó, ahol első ránézésre kissé talán ijesztőnek tűnő, színes csápok lógnak a mennyezetről. Ráadásul ezek a csápok „élnek”, de legalábbis a Corpora in Si(gh)te installációhoz hasonlóan reagálnak a környezetükre. Ha például egy nagyobb, hangosabb csoport érkezik, félénken visszahúzódnak, ha azonban valaki veszi a bátorságot és megcirógatja a csápokat, kedvesen hozzádörgölőznek. Míg ha valaki csak egy helyben áll, afféle kíváncsi macskaként először „megnézik” maguknak, aztán elunják és odébb tekeregnek. A Minimaforms installációjának célja az életre hajazó robotizált mozgás megalkotása volt. A jövőben ennek praktikus szerepe is lehet, a fejlett robotok ugyanis már képesek lesznek rá, hogy azonosítsák a körülöttük mozgó emberek érzelmeit és ezek alapján reagáljanak rájuk.
Petting Zoo by Minimaforms from Minimaforms on Vimeo.
Magyarország felébredt, pezseg, forr és tüntet, és egész biztosan tudja, mit nem akar. Állampártot. Vélemény.
A HVG újságírói adnak pár tippet a vakációhoz.
Az énekes már elnézést kért, amiért elragadta az aljas indulat.