Kevés magyar vállalkozó kezdi a hetet azzal, hogy átfutja az Európai Bizottság napirendjét. A legtöbbjüknek bőven elég feladatot ad a saját cége: a beszállító, aki késik, a könyvelő, aki hiánypótlást kér, és a pályázat, amelynek a határideje pont a legrosszabbkor jár le. Brüsszel ehhez képest messze van, és elsőre úgy tűnik, inkább a nagyvállalatok és a diplomaták terepe. De ez a távolság csalóka.
Amikor egy kisebb cég adatkezelési tájékoztatót ír a honlapjára, uniós rendeletnek (GDPR) felel meg. Amikor fejlesztési pályázatot ad be, gyakran uniós pénzre pályázik, akkor is, ha a kiírás magyar logóval jelenik meg. Ami tehát Brüsszelben eldől, az előbb-utóbb megérkezik egy debreceni műhelybe vagy egy zalai családi cég irodájába is. A kérdés csak az, hogy a magyar vállalkozók szempontja ott volt-e az asztalnál, amikor a döntés született. Érdemes megismerni, mi történik Brüsszelben, mi érinti ebből a magyar kkv-kat és pontosan miben segít a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, azaz a VOSZ.
Két terület, ahol ez a pénztárcán is látszik
- Uniós források: a hazai pályázatokon túl is
A hazai pályázatok mellett léteznek közvetlenül Brüsszelből kiírt uniós programok is. Ezek versenyalapúak: európai cégekkel kell megmérkőzni értük, és a sikerhez világos fejlesztési cél, gondos projektelőkészítés, megfelelő önerő, sokszor nemzetközi partner is kell. Egy tízfős cégnél ritkán ül olyan munkatárs, akinek az a dolga, hogy ezeket figyelje. Itt jön jól, ha ezt valaki más megteszi helyette.
- Kevesebb papírmunka: célkitűzésből valóság?
Az Európai Bizottság célja, hogy 2029-ig legalább 25 százalékkal csökkenjenek a vállalkozások adminisztratív terhei, a kkv-knál pedig legalább 35 százalékkal. Ez jól hangzik, de egyelőre célkitűzés, és a hatása azon is múlik, hogyan ülteti át a gyakorlatba a magyar végrehajtás. Hogy sikerül-e, azon lehet majd lemérni, kell-e kevesebbszer ugyanazt az adatot több helyre beküldeni, csökkennek-e a költségek, és kiszámíthatóbb lesz-e az ügyintézés.
Kétirányú híd
A VOSZ mindkét területen ugyanazt a szerepet vállalja: hidat épít, amelyen mindkét irányban van forgalom. Az egyik irányban a magyar vállalkozások tapasztalatait viszi ki Brüsszelbe, lehetőleg még azelőtt, hogy egy szabály elkészül, hiszen utólag már csak alkalmazkodni lehet hozzá. A másik irányban az uniós lehetőségekről és szabályozási irányokról szóló információt hozza haza, országos, megyei és ágazati hálózatán keresztül.
Gazsi Attila, a VOSZ elnöke így foglalta össze az egyeztetések tapasztalatait:
„A magyar vállalkozások tapasztalatait vittük Brüsszelbe. Arról beszéltünk, hogy a szabályok milyen költséget és feladatot jelentenek a cégeknek, hogyan befolyásolja a finanszírozás a beruházási döntéseiket, és hol találkoznak akadályokkal a fejlődésben. A VOSZ közvetítő szerepet vállal: a helyi vállalkozói problémákat konkrét eseteken keresztül mutatjuk be európai szakmai partnereinknek, az onnan érkező tudást és információkat pedig eljuttatjuk azokhoz a vállalkozásokhoz is, amelyeknek nincs saját brüsszeli kapcsolatrendszerük.”
Gazsi Attila, a VOSZ elnöke
VOSZ
Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Három nap Brüsszelben
A szövetség elnöksége szeptember 23. és 25. között töltött három napot Brüsszelben, és nem csak az országos vezetés utazott: a megyei szervezetek képviselői is ott voltak. Ez azért lényeges, mert az információnak végül a megyékben kell célba érnie.
A szakmai nap az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) épületében kezdődött a „KKV-hatékonyság és versenyképesség növelése” című konferenciával, amelyet a VOSZ az EGSZB Munkaadói Csoportjával közösen szervezett, vagyis házigazdaként, nem vendégként volt jelen. Az EGSZB az unió hivatalos tanácsadó testülete, véleményét a jogalkotás előtt sok esetben kötelezően kikérik. Szóba került az energia, a nemzetközi piacra lépés, a mesterséges intelligencia bevezetése és a fiatal vállalkozók helyzete is.
Délután az Európai Bizottságnál folytatódott a program. Batta Eszterrel, a DG GROW kkv-egységének vezetőhelyettesével a kkv-finanszírozásról és a vállalkozásfejlesztési eszközökről tárgyaltak, a Berlaymont épületben pedig Gabriela Tschirkova, Valdis Dombrovskis ügyvezető alelnök kabinetjének Magyarországért is felelős tagja fogadta a delegációt. A támogatott hitelezésről érdemi eszmecsere folyt: a bizottsági oldal a széles körű támogatások piactorzító hatására figyelmeztetett, a VOSZ pedig arra, hogy a magas finanszírozási költségek sok magyar kkv-nál visszafogják a beruházásokat. A folytatás iránya a célzott, termelékenységet növelő finanszírozás. Este az SME Connect fogadásán az Európai Parlament és a magyar külképviselet munkatársaival is lehetett kapcsolatot építeni.
Párizsban: kritikus ásványok
Október 5-én a VOSZ egy egészen más asztalnál is helyet kapott. Az OECD párizsi székházában rendezett, a francia G7-elnökséghez kapcsolódó B7 / Business at OECD fórum a kritikus nyersanyagokról szólt: arról, hogyan lesz a stratégiai célokból valóban finanszírozható beruházás, és hogyan tehetők ellenállóbbá az ellátási láncok. A Nemzetközi Energiaügynökség idei jelentése szerint 2025-ben lassult az ilyen beruházások növekedése, a finomításban pedig a vezető beszállítók részesedése 70 százalék körül van. A fórum záróbeszédét dr. Kovács Patrik, a VOSZ társelnöke és a Business at OECD igazgatósági tagja tartotta, aki 2025-ben első magyarként került be a G20 üzleti fórumának (B20) globális vezetésébe is.
Hogy mi köze ennek egy magyar kkv-hoz? Az akkumulátorgyártás, az autóipar és az elektronika ezekre az ásványokra épül, és ezek beszállítói láncaiban hazai kis- és középvállalkozások is dolgoznak. A globális gazdaságpolitika döntései gyakran évekkel azelőtt formálódnak, hogy egy magyar cég üzleti környezetében megjelennének. Aki ezeken a fórumokon jelen van, korábban látja, merre fordul a szél, és a magyar szempontokat is időben képviselheti.
Mit nyer ebből a vállalkozó?
Rövid távon információt: mely közvetlen uniós pályázatok nyílnak, mire figyel a Bizottság, és mit jelent a hazai cégekre lefordítva a 35 százalékos tehercsökkentési cél. Hosszabb távon pedig hangot: a VOSZ a brüsszeli egyeztetéseken szerzett tapasztalatokat a hazai érdekképviseleti és vállalkozásfejlesztési munkájában hasznosítja. Egy magyar kkv-nak nem kell saját brüsszeli irodát nyitnia ahhoz, hogy a véleménye eljusson oda, ahol a szabályokat írják. Elég, ha tudja, kinek mondja el.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
