Bár a vagyonadó kérdése már több mint egy éve része a közbeszédnek, csak az elmúlt időszakban kezdett valósággá válni, különösen azután, hogy a kormány közzétette a konkrét elképzeléseit. Hogyan reagáltak erre az érintettek?
A vagyonosabb rétegek tagjai alapvetően nem ódzkodnak attól, hogy több adót fizessenek; ebben szinte teljes az egyetértés közöttük. Az azonban nagyon megosztó, hogy ezt milyen formában kellene elérni. A többség például azt el tudná fogadni, hogy a jövedelme után több adót fizessen. Az viszont, hogy az illikvid üzletrészek, ingatlanok után fizessenek, elég népszerűtlen.
Egyelőre csak egy tervezet ismert, de abból olyan jogalkotói szándék rajzolódik ki, amely előnyben részesíti a családi gondoskodást a vagyon egyben tartásával szemben. A gyakorlatban ez hogyan néz ki?
A legtöbb esetben több adót kell fizetni egy egyetlen családi struktúrában tartott vagyon után, mint akkor, ha ugyanekkora vagyon fel van osztva a családtagok között. Ez alapvetően a családi vállalkozások generációváltását támogatja, de egyúttal a vagyonok felaprózódását is eredményezheti. A céges részesedések értéke az adó számításakor kisebbségi kedvezménnyel csökkenthető, az egyes családtagok részesedéseit pedig nem kell összeadni. Ha egy 4 milliárd forint értékű cég négy családtag kezében van, akkor az ő részesedésük fejenként csak 700-700 millió forintot fog érni a vagyonadó számításakor.
Emiatt egyes családok olyan üzleti döntéseket hozhatnak meg, amelyeket korábban a vagyon és a cégirányítás egységének megőrzése érdekében nem terveztek. Ennek a jele az is, hogy megnőtt az érdeklődés a családi alkotmány iránt.
Egy családi alkotmány hogyan épül fel?
Ennek általában két része van. Az egyik arról szól, hogy mikor, milyen feltételek mellett, kik léphetnek be a családi vagyon tulajdonosi szerkezetébe és menedzsmentjébe. Itt főként a jogutódlási, öröklési kérdéseket kell szabályozni, a családi cégek esetében pedig tulajdonosi megállapodásra van szükség. A családi alkotmány másik része a nagyon hosszú távú tervezéssel foglalkozik. Ez – különösen Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban – a még meg nem született családtagokról való gondoskodást is jelentheti. Ebből a szempontból előremutató a magyar vagyonadóról szóló törvénytervezet.
A bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány ugyanis önálló adóalanynak minősül 1 milliárd forintos mentességgel, amely elkülönül a családtagok személyes mentességétől.
Ez minden bizonnyal itthon is népszerűbbé teszi az olyan megoldásokat, amelyek a vagyonrendelő és házastársa lakhatását és egészségügyi ellátását, valamint a jövő generációinak taníttatását, életkezdését vagy egyéb támogatását szolgálják.
Milyen egyéb könnyítésekkel érdemes kalkulálni?
Mivel minden felnőtt családtagnak jár az 1 milliárd forintos mentesség, ajándékozással is csökkenthető az adó.
Egy 3 milliárd forintos vagyonnal rendelkező szülő például 20 millió forintról nullára csökkentheti az adóját, ha két felnőtt gyermekének 1-1 milliárdot ajándékoz.
Ezt ráadásul illetékmentesen megteheti. Fontos kiemelni, hogy nemcsak a banki hitel, hanem minden olyan kölcsöntartozás levonható, amelyet közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltak. Vigyázni kell azonban az ún. rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére. Az ajándékozásokat, kölcsönöket a NAV vizsgálhatja, és akár adóelkerülőnek is minősítheti. A családi otthonra viszont számos külföldi példával ellentétben szintén nincs kedvezmény.
A tervezetben több szigorú szabály is szerepel, például az, hogy egy magyar állampolgár a külföldre költözése után tíz évvel válik csak külföldi illetőségűvé. Ennek milyen hatása lesz?
A tízéves szabályt azért építik be a törvénybe, hogy a külföldre költözés ne jelentsen gyors megoldást a vagyonadó elkerülésére. A probléma az, hogy ez a rendelkezés összeütközésbe kerülhet egyes kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekkel, így nem teljesen világos, hogyan tudják majd minden esetben érvényesíteni.
A vagyonok külföldre mentését akarja megakadályozni a kormány az szja-törvénybe épített, úgynevezett exit tax bevezetésével is.
A már meglévő vagyonterveket kell majd módosítani a vagyonadó miatt?
A legtöbb esetben biztosan szükség lesz a befektetési portfólió racionalizálására, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni a likviditás-tervezésre. Fontos kérdés lesz a tartós befektetési számlák helyzete, azok ugyanis a vagyonadó alól nem adnak felmentést. Végig kell tehát gondolni, fel kell-e törni valamelyik számlát, és ha igen, melyiket. Sok érintett amiatt is panaszkodik, hogy a vagyona nem termelő ingatlanokban vagy olyan családi cégben van, amely papíron nyereséges, de a felszabaduló pénzeszközöket lassan megtérülő beruházásokba forgatták vissza, és egyszerűen nem áll rendelkezésre elegendő likvid pénzeszköz ahhoz, hogy a tulajdonosok ki tudják fizetni utánuk a vagyonadót.
Egy ilyen helyzetben mi lehet a jó megoldás?
Kézenfekvő a lombardhitelezés, amely itthon az utóbbi időben gyakorlatilag megszűnt, de éppen a vagyonadó miatt szerintem újra fog indulni.
Ez egy rugalmas, szabad felhasználású kölcsön, amelynek a fedezetét az értékpapír-portfólió adja.
Ha valaki nem tudja visszafizetni a hitelt, vagy a portfólió értéke egy meghatározott fedezeti szint alá csökken, akkor a bank érvényesítheti a zálogjogát. Ekkor likvidálja a portfóliót, és abból törleszti a kölcsönt. Mivel a bank számára ez egy előnyös konstrukció, külföldön elég kedvező feltételekkel lehet lombardhitelt kapni, amely alkalmas lehet a vagyonadó kifizetésére is.
Az elmúlt időszakban láthatóan nőtt a népszerűsége a bizalmi vagyonkezelőknek. Erre a trendre milyen hatással lesz a vagyonadó bevezetése?
A vagyonadó abban egyértelműen segít, hogy a bizalmi vagyonkezelést arra használják az ügyfelek, amelyre eredetileg kitalálták. Ezek a célok a hosszú távú családi gondoskodás és a vagyonmegőrzés. A vagyonkezelés célja egyre inkább az lesz, hogy folyamatos gondoskodást biztosítson a meglévő generációknak, miközben a tőke egyetlen lépéssel is átörökíthető a harmadik, negyedik vagy akár az ötödik generációra. A bizalmi vagyonkezelők éppen azt a tervezési horizontot képesek kínálni, amely már túlmutat a mi időbeli kereteinken.
Nyitókép: Bielik István
A tartalom az Apelso Wealth Management megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült, létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
