szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

Odavan már a szerény nyári föllendülés a fejlett piacokon, és emiatt egész Európában szeptemberben 1,5 százalékkal kevesebb új autó kapott rendszámot, mint tavaly szeptemberben, közölték az európai autógyártók szövetségében (ACEA) kedden.

© Autómenedzser
A mennyiség, 1,42 millió új autó, ugyan több az augusztusi 952 ezernél, de a többlet szezonális okkal - a nyaralási főszezonban az autópiac általában gyenge - és a folytatódó a kelet-európai föllendüléssel magyarázható, miközben Nyugat-Európában tovább gyengül a fogyasztói bizalom. Augusztusban 952 ezer 205 új személyautó kapott rendszámot Európában, 2,5 százalékkal több a tavaly augusztusinál. Júliusban az 1 millió 354 ezer 464 új autó még 7,4 százalékkal volt több az egy évvel azelőttinél.

Hosszú hónapok óta júniusban volt először éves növekedés - 0,7 százalékos - az európai átlagban, miután az első félév átlagában még 0,2 százalékkal kevesebb új autót regisztráltak, mint a tavalyi első félévben: 8 millió 510 ezer 288-at 8 millió 525 ezer 86 helyett. Az augusztus végéig rendszámot kapott 10 millió 823 ezer 580 kocsi 1,0 százalékkal több volt a tavalyi első nyolchavi 10 millió 715 ezer 142-nél. Az első kilenchavi, 12,246 milliós európai értékesítés viszont már csak 0,7 százalékkal több a tavalyi első kilenchavi 12,161 milliónál.

A fő irányzatokban továbbra sincs változás: az év elején az európai átlag alakulását még nem tudta pozitív területre vezetni a kelet-európai növekedés, de június óta éppen ez történik: az EU új tagországaiban augusztusban 99 ezer 547 új autó kapott rendszámot, 14,2 százalékkal több, mint tavaly augusztusban, szeptemberben pedig 86 ezer 425, 9,5 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. Igaz, itt is csökkent az ütem: júliusban 26,3 százalékos, júniusban 21,1 százalékos volt a többlet éves összehasonlításban. Az ütem az egy évvel korábbi összehasonlítási alapok növekedése miatt lassul.

Az EU régi 15 tagállamában júniusban 0,7 százalékkal kevesebb új kocsi kapott rendszámot, mint tavaly júniusban. Júliusban 6,1 százalékos növekedés volt éves összehasonlításban, augusztusban a régi 15-öknél 819 ezer 25 új regisztráció volt, 0,5 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt, szeptemberben 1 millió 301 ezer 150, már 2,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A legnagyobb piacok közül Németországban szeptemberben 11 százalékkal (augusztusban 2,2 százalékkal), Franciaországban 3,2 százalékkal (augusztusban 2,4 százalékkal) csökkent az értékesítés az egy évvel korábbihoz képest.

Az első félévben az új EU-tagországokban 14,8 százalékkal több új kocsi kapott rendszámot, mint a tavalyi első félévben. Az első nyolc hónap átlagában a regisztrált 775 ezer 775 új kocsi már 15,5 százalékkal több volt az egy évvel azelőttinél, az első kilenc hónapban pedig az 862 ezer 581 új kocsi 14,2 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Közben Nyugat-Európában az első félévben 1,3 százalékkal csökkent az értékesítés, az első nyolchavi 9 millió 754 ezer 161 új autó 0,2 százalékkal kevesebb volt a tavalyi első nyolchavinál, az első kilenc hónapban a 11 millió 383 ezer 300 szintén 0,2 százalékkal kevesebb.

A cikk folytatásában kiderül, merre tart Magyarország. Kattintson ide.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hétfő délután érkezik a rossz idő

Hétfő délután érkezik a rossz idő

Azzal is csökkenne a károsanyag-kibocsátás, ha megkérdeznék a kórházakban, mit kér enni a beteg

Azzal is csökkenne a károsanyag-kibocsátás, ha megkérdeznék a kórházakban, mit kér enni a beteg

A magyarok 87 százaléka klímaszorongó

A magyarok 87 százaléka klímaszorongó