Nagyon nem úgy alakult a 2021-es költségvetés, ahogy a költségvetési törvény szerint kellett volna, még a sarokszámok sem stimmelnek, a hiány duplája a tervezettnek, a kiadási oldalon 17 százalékos az eltérés.
A világpiaci energiaárak emelkedése 1600 milliárd forint pluszkiadást jelentett volna az államnak – ha a kormány tényleg megvédi a rezsicsökkentést. A költségvetés alakulása köszönő viszonyban sincs a költségvetési törvénnyel, a kiadások 2700 milliárddal haladják meg a tervezettet, a bevételek 2545 milliárddal. Az adóbevételeket a magas infláció, a béremelések és az adóemelések pörgetik. A pénzforgalmi hiány év végére nem 3300 milliárd forint lesz, hanem 4400 milliárd - derül ki az MNB összesítéséből.
Vagy a pénzügyminiszter optimistább a szakmai stábjánál, vagy a tarsolyában van valamilyen – eddig be nem jelentett – intézkedés(csomag), amivel a recesszió elkerülhető.
Szeptemberben az államháztartás önkormányzatok nélküli része pluszos hónapot zárt, így a hiány már „csak” 2,7 ezer milliárd forinton áll – az egész éves terv 3,2 ezer milliárd. Az adóbevételek a tervezettnél jobban alakulnak, különösen az áfabevételek emelkedése számottevő. A plusz földgázbeszerzés miatt a kormány a GDP 6,1 százalékára emeli az éves hiányt.
A minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 ezer forint, 2022-ben még mindig 60 ezer nyugdíjas kap 40 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást, egymillióé pedig nem éri el a 140 ezer forintot. De az se jár jól, aki többet kap: az inflációkövető nyugdíjemelési szisztéma ilyen infláció mellett nem képes lépést tartani az inflációval. Közben a nyugdíjkassza egyensúlya már most teljesen felborult, idén legalább félezer milliárd forintot kell beletolni a költségvetésből.
Júliusban csökkent a központi alrendszer hiánya, az már „csak” az egész éves terv 84 százalékán áll.
A gyereket nevelőknek durván 650 milliárdot osztott vissza a kormány a választás előtt, ez az összeg kamatostól visszaérkezett a költségvetésbe. Az elszálló árakkal együtt ugyanis az áfabevétel is nő, ami eddig csaknem 800 milliárdos bevételt hozott az államnak.
Főleg alapból túltervezett kiadásokból farag le a kormány költségvetési kiigazítása. A minisztériumoknál és egyéb költségvetési intézményeknél 416 milliárd forintnyi kiadást zárolnak.
Az utolsó pillanatig reszelgeti a kormány és a Fidesz a 2023-as büdzsét, több pénz jut majd egyebek mellett sportra és kormányzati kommunikációra. A bevételi oldalon a fedezetet az infláció miatt növekvő adóbevételek jelentik. A 2023-as büdzsét megalapozó gazdasági előrejelzések már most köszönőviszonyban sincsenek a realitásokkal, ettől függetlenül a költségvetést nem fogják áttervezni.
A harcok által közvetlenül nem érintett országrészekben többé-kevésbé működik az ukrán gazdaság, de csak a jegybank által bevezetett szigorú korlátozásoknak és az állam által kipumpált rengeteg pénznek köszönhetően. A külkereskedelem szinte leállt, a mezőgazdaságban külön probléma, hogy az oroszok módszeresen elaknásítják a termőterületeket, már az ország körülbelül 13 százalékát.
6,4 százalékkal nőtt a GDP 2021-ben, miközben az államháztartás központi alrendszerének hiánya az 5 ezer milliárd forintot is meghaladta – közölte a Pénzügyminisztérium.
Októberig 1570 milliárd forint volt a kormányzati szektor hiánya – és csak év végén jött a nagy, szokásos pénzszórás. A kormány egész évre a GDP 7,5 százalékára rúgó, 4 ezer milliárd forintos hiánnyal számol.
Ahogy az előző években már megszokhattuk, az év utolsó napjaiban százmilliárdok mennek közelebbről meg nem határozott állami vállalatoknak, és persze nem maradtak ki a határon túli támogatások meg az egyházak sem. A kormány tavasszal felemeltette az országgyűléssel a hiánycélt, az adóbevételek pedig a vártnál sokkal jobban teljesültek, így több pénzt lehetett elkölteni.
A Pénzügyminisztérium rendkívül optimistán tekint előre 2025-ig, növekvő gazdaságot, csökkenő éves hiányokat és államadósságot látnak. A társadalombiztosítási alapok azonban a következő években sem lesznek egyensúlyban. A kormány 2022-ben 1800 milliárd forintot szór a lakosságra, ez alaposan megdobja majd a háztartások fogyasztását és a GDP-t. 2025-ig folyamatosan csökkennek a lakásépítési támogatások és folytatódik az önkormányzatok szorongatása.
A kormány kevésbé akar túlnyújtózni a takaróján 2022-ben, mint eredetileg tervezte. Számszerűen több mint 500 milliárd forintról van szó, de ha minden jól megy, spórolni nem kell majd, a 2021-es gazdasági növekedés miatt több pénz fog befolyni a kasszába 2022-ben is. Orbán Viktor mindenesetre úgy gondolja, a választások előtt lesz még tere az osztogatásnak.
Minden 100 forint kiadásból 2 sportra, 1 pedig vallásra ment. Leginkább a közegészségügyi kiadások nőttek, az eredetileg tervezett összeg 12-szerese ment el. A vallással kapcsolatos kiadások megháromszorozódtak menet közben, de a sportkiadások is közel duplájukra híztak.
Az egyenleg lényegében megegyezik a tavalyival, miközben a bevételek és a kiadások is 600 milliárd forinttal nőttek.
A gazdaság újraindulására tekintettel a Pénzügyminisztérium eredményként értékeli a magas hiányt.
Több mint háromszorosan túlteljesült a határon túlra, és hétszeresen az egyházaknak a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül juttatott állami támogatások összege 2020-ban, a koronajárvány legkeményebb évében. Összesen 250 milliárd forint pluszkiadás jött össze, főként egyedi döntések nyomán.
A járvány kitörése óta először a nagyvállalatok ismét felpörgő gépberuházásai tolták meg a fejlesztéseket a második negyedévben. A mezőgazdaságot leszámítva minden nemzetgazdasági ágban nőttek a beruházások.
