A válság miatt az államnak az eddigieknél jobban kell költekeznie a pénzügyminiszter szerint. A nagyvállalatok beruházásait támogató program eredetileg 15 milliárdos keretét a kormány már 80 milliárdra tolta föl.
Az öthavi hiány az eredeti terv majdnem háromszorosa.
A járvány ürügyén és leple alatt a kormány komoly megszorításokat vezetett be az amúgy is nehéz helyzetben lévő települési önkormányzatokra. Még nem világos, hogy csak tovább akarják növelni a függőségüket, és politikai okból kellemetlen helyzetbe akarják hozni az ellenzék bástyáit, vagy pedig valami komolyabb átalakítást készítenek elő.
A 2021-es büdzsé a 2020-as áttervezett, nem nyilvános változatán fog alapulni, és ugyan szinte lehetetlen előre látni, a kormány szokás szerint jó korán átviszi az országgyűlésen. Érdekes módon a kormány a GDP-csökkenés mértékénél nagyobb adóbevétel-kiesésre nem számít, a kiadásokat számszerűen mindkét évben csak szinten tartják, vagyis alig pumpálnak új pénzt a gazdaságba.
Bár a tervezettnél többet költöttek nyugdíjra, egészségbiztosításra és gyógyító-megelőző ellátásokra, jó lett a mérleg.
A kormány még azt sem árulta el, mekkora hatása van a négygyerekes nők szja-mentességének, de Orbán Viktor máris kiterjesztené a háromgyerekesekre. Utóbbiak sokkal többen vannak, így ez már százmilliárdos bevételkiesést jelentene az államnak. Méghozzá minden egyes évben, amíg egy jövőbeli kormány be nem vállalja, hogy visszacsinálja az egészet.
Ezermilliárd forintnál is több pénz folyt be a költségvetésbe adókból 2019-ben a megelőző évinél. A kormány emellett összehozott ezermilliárd forint hiányt, a nyugdíj- és tb-kassza 235 milliárd forintos mínuszban zártak.
A következő évek költségvetéseinek nagy nyertese az innovációminisztérium lesz, illetve a „kiemelt kormányzati magasépítési beruházások”. A katonaságra egyre több pénz jut majd, a belügyes szervezetekre viszont lényegében ugyanannyi. Az önkormányzatok támogatása csökken.
GDP-arányosan épp feleannyit tudtak költeni az önkormányzatok 2018-ban, mint 2010-ben. Saját bevételeik az inflációt figyelembe véve 900 milliárd forinttal csökkentek, a legnagyobb érvágást az szja helyben maradó részének elvétele jelentette. 2018-ban felpörögtek a beruházások, amiket főleg maradványokból és hitelekből finanszíroztak.
2010 óta egyszer sem állt olyan jól a költségvetés július végén, mint 2019-ben. Az államnak 1240 milliárd forinttal több bevétele volt, főleg a gazdasági növekedés és a lakossági fogyasztás emelkedése miatt. A kiadások viszont alig nőttek, családi támogatásokra például kevesebbet költött az állam, mert egyre kevesebb a gyerek.
Csak négy uniós országban volt nagyobb az államháztartási hiány 2018-ban, mint Magyarországon, az EU-tagok fele ráadásul pluszban zárt. Magyarország közel sem használja ki a bőséges esztendőket adósságcsökkentésre úgy, mint sok más tagállam.
Az Eurostat szerint a kormányzati felügyelet alatt működő gáz- és kőolajtároló-szövetséget is bele kellene számítani az államadósságba. Ha ezt Magyarország megtenné, akkor 2018-ra 71 százalék fölötti GDP-arányos államadósság jönne ki.
Magyarország uniós összehasonlításban keveset költ szociális juttatásokra, beleértve a nyugdíjakat és az egészségügyet is. Sportra és vallásra viszont kiemelkedően sokat, és az állam működtetése is sokba kerül.
A honvédelmi tárca tartotta magát legjobban a költségvetési törvényhez, míg az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Belügyminisztérium külön-külön több száz milliárd forinttal túllépte a tervezett kiadásait.
A kormány az év elején spórol, hogy majd később lehessen osztogatni – így kezdődött 2019 után 2020 is.
Tíz százalék fölött nőtt az átlagkereset, pörgött a kiskereskedelem és a lakáspiac. A magyar háztartások uniós összehasonlításban viszont még mindig szegények, és nagyok az egyenlőtlenségek. Az állam még mindig kövér, és sokat költ sportra.
Eredetileg csak a GDP 0,4 százalékát költötte volna a magyar állam 2018-ban sportra, az év közbeni módosításoknak köszönhetően ez 0,8 százalékra, 320 milliárdra kúszott föl, miközben 128 milliárd forint bevételről mondott le sportszervezetek javára. A rendkívüli és az országvédelmi tartalékból 170 milliárdot költött a kormány, jobbára se nem rendkívüli, se nem országvédelmi célokra. Összességében a büdzsét sikerült ezer milliárd forinttal mellélőni.
Közel tizenegy éve most a legalacsonyabb az adósság, az államháztartásban pedig 120 milliárd forint lett a negyedéves többlet.
Az államadósság a GDP 70,1 százaléka volt az első negyedév végén.
Az adóbevételek növekedése és az EU-támogatások megtérítése miatt nagyot nőttek az államháztartás bevételei, így csak 39 milliárd forint az első négyhavi hiány.
