A kiadási oldalon az államadósság finanszírozása, az állami cég(ek) és a nyugdíjak, a bevételi oldalon az elmaradó áfabevételek roppantották össze Magyarország központi költségvetését már az év második hónapjának végére.
Az áfabevételek már januárban elmaradtak nemhogy a céltól, de még a pocsék tavalyi évtől is. A bérekhez kapcsolódó költségvetési bevételek megugrottak – ám csak a tavaly év végére előre hozott fizetésemelések miatt. Az uniós programok jelentősen javították az egyenleget – ám csak mert eddig alig írtak ki pályázatokat. Az államadósság finanszírozásának feketelevese pedig még csak most jön.
A tavalyi GDP-arányos hiány magasabb volt a tervezettnél, magasabb volt a megemelt célnál, magasabb volt a még jobban megemelt célnál, és magasabb volt, mint 2022-ben.
Költségvetési többlet keletkezett januárban, elsősorban az uniós támogatások folyósításának elindulásának köszönhetően. Ezekből 191 milliárddal több érkezett, mint tavaly, igaz, közben a nyugdíjellátásra és a rezsivédelemre is többet kellett költeni, mint tavaly ilyenkor.
Kétéves forgatókönyv lehet a 3 százalékos hiánycél elérése szerinte.
A harmadik negyedév végén már sokkal magasabb volt a hiány, mint amit a kormány az egész évre tervezett. Sokkal több pénz ment el nyugdíjakra és az államadósság finanszírozására.
Az utolsó pillanatban közzétette középtávú prognózisát a Pénzügyminisztérium, ebből az is kiderül: pontosan mennyire volt csapnivaló a magyar gazdaság idei éve. Nagyon.
Az év 11. hónapjának végére az egész évre tervezett hiány 120 százaléka jött össze. A hiány nem az uniós pénzek elmaradása miatt szállt el, mert a kormány az uniós programok kifizetéseit is visszafogta. Az áfabevételekben viszont nyílt egy több mint ezer milliárd forintos lyuk.
A 2040 körüli években érik el a nyugdíjkorhatárt a Ratkó-unokák, 4 év alatt 680 ezer fővel nőhet a nyugdíjasok száma. De a jelenlegi paraméterek mellett már 2030-ban is jóval többet kell majd költeni a nyugdíjrendszerre, mint amennyi GDP-arányos kiadással a kormány számol.
A kormány csütörtök este közzétett határozata a nagyobb települések közül kizárólag a kormánypárti vagy a kormányhoz közel álló polgármesterek által vezetett városokkal volt engedékeny.
Épphogy sikerül tartani az októberben megemelt idei hiánycélt, miközben még egy hónap hátra van az évből.
Többletet mutatott a szeptemberi költségvetés. A 33,7 milliárd forintos plusz arra volt elég, hogy az éves hiánytervnek most épp a 96 százalékánál tartson a kormány, ami egy százalékkal kedvezőbb, mint augusztusban volt.
2022 vége óta folyamatosan nő az államadósság, mostanra újra elérte a GDP 75 százalékát – év végére 70 százalék alá kellene csökkennie.
Nagyobb hiánnyal indította a kormány az évet, mint 2020-at, 2021-et és 2022-t együttvéve. A kamatkiadások megduplázódtak egy év alatt, a lakossági fogyasztás pedig nagyon visszaesett.
A kormány vélhetően nem számít közeli megoldásra az uniós pénzek ügyében. Erre utal a befektetések kamatára kivetett új adó, valamint az is, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter gazdasági önellátás szükségességéről beszél.
2024-ben is maradnak az adókedvezmények, beleértve a sporttaót, összesen 2 ezer milliárd kiesést okozva. A lyuk akkora, hogy a különadók sem képesek betömni. Közben az államadósság 2024 végére 57 ezer milliárd forintra nő, az adósságfinanszírozás pedig brutálisan megdrágul, 2024-ben a kiadások tizedét az államadósság viszi el.
A kormányzati intézkedések visszafogják a háztartások fogyasztását, az inflációt pedig növelik – ezt az eredményt dobta a Pénzügyminisztérium előrejelzési modellje. A kormány célja a gazdasági növekedés erősítése a beruházások támogatásán keresztül. Az államháztartás már most pocsék helyzetben van, a Fidesz által kialakított adó- és nyugdíjrendszerben a lehető legrosszabb csillagállás valósult meg: magas az infláció, magasak a kamatok, de lassú a gazdasági növekedés.
Épp csak bevinné a költségvetési hiányt a kormány az uniós limit alá 2024-ben. Az államadósság a vártnál jobban csökken, de jórészt csak azért, mert az infláció felfújja a számszerű GDP-t. A magas kamatok miatt rengeteget kell az államháztartás finanszírozására költeni.
A gyerekesek szja-visszatérítése és az elmaradt uniós folyósítások közel 2 ezer milliárd forintos lyukat ütöttek az állam számára a bevételi oldalon 2022-ben. Eközben a kiadások elszálltak, plusz százmilliárdokat vittek el egyebek mellett a kiszervezett egyetemek, az államadósság megdrágult finanszírozása, a 13. havi nyugdíj. Végül a pénzforgalmi hiány másfélszerese lett az előirányzatnak.
A Költségvetési Tanács értékeléséből kiderült, hogyan akarja a kormány az Országgyűlést megkerülve, rendeleti úton átszabni a jövő évi költségvetést.
