A járvány kitörése óta először a nagyvállalatok ismét felpörgő gépberuházásai tolták meg a fejlesztéseket a második negyedévben. A mezőgazdaságot leszámítva minden nemzetgazdasági ágban nőttek a beruházások.
A bevételek nőttek ugyan 2020 első negyedévéhez képest, az állami kiadások azoknál sokkal jobban, az egyenleg így jelentős mínuszba fordult. Sok pénzt vitt el a 13. havi nyugdíj visszaépítése és a járványválság.
A bevételek is nőttek 2020-hoz képest, de a kiadások még jobban, így az államháztartás önkormányzatok nélküli része május végére már 1,3 ezer milliárd forintos mínuszban volt.
A jegybankelnök, volt nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány gazdaságpolitikája megugró inflációhoz és az ország elleni pénzügyi támadásokhoz vezet.
Szóban is kifejtette a 2022-es kormányzati költségvetéssel szembeni kritikáit a Költségvetési Tanács elnöke a Parlamentben. A kormányzati tervekkel szembemenő ajánlásait az azokról végső soron dönteni hivatott képviselők „megfontolásába” ajánlotta.
Ami gazdaság, az újraindítódik, ami egészség, az járványvédekeződik. Az egészségüggyel kapcsolatos kiadások valóban jelentősen nőnek. A 2022-es költségvetésben a kormány 3,2 ezer milliárd forintos hiánnyal számol, és 5 százalék fölötti gazdasági növekedéssel.
A parlament június elején már szavazhat is a büdzséről.
A kormány 2022-re is hatalmas, a GDP 5,9 százalékára rúgó hiányt tervez. A Költségvetési Tanács és a jegybank szerint ekkora deficit indokolatlan, sőt veszélyes lehet, a kormány a féktelen pénzszórással túlfűtheti a gazdaságot.
Az eredetileg is vázlatos 2021-es központi költségvetési törvényt egy még vázlatosabb módosítóval írja felül az Országgyűlés a kormány javaslata alapján. Körülbelül ezer milliárd forintnyi uniós támogatásnak csinálnak helyet benne. És az új szuperhatóságnak.
Nem stimmel a 2021-es költségvetés módosítási tervezetében a kétféleképpen megfogalmazott új hiánycél – a kormány ugyanis jelentős biankó csekket ad magának a menet közbeni módosításokra. A teljes év végi hiány 3990 milliárd forintra várható. A hiány részletes levezetését a kormány a Költségvetési Tanácsnak megmutatta, de a beterjesztendő (nyilvános) javaslatból kihagyta. A kormány rengeteg pénzt vár Brüsszeltől.
A magyar állam uniós összehasonlításban sportra kiemelkedően sokat, egészségügyre viszont az egyik legkevesebbet költötte a járvány előtt. A sokéves alulfinanszírozás eredménye többek közt a krónikus munkaerőhiány. A járvány miatt 2020-ban negyedével-harmadával több pénz ment el egészségügyre, a legtöbb ugyanakkor a részben fölösleges eszközbeszerzésre.
A koronavírus-járvány és a gazdasági visszaesés sem tudta megakadályozni, hogy közel kéttucatnyi államtitkár ne kapjon milliós jutalmat az előző évben.
Mintha nem a koronavírus-járvány legsötétebb heteit élné az ország, a kormány a szokásos célokra pakolgatja a pluszmilliárdokat a költségvetésben: sport, magyarkodás, határon túli programok.
Ha a gazdaság szereplői a beáramló pénz megszerzésére hajtanak, elhanyagolják a piaci versenyt, az innovációt – mondja Győrffy Dóra egyetemi tanár a HVG-nek adott interjúban, jelezve: az uniós pénzesőnek is vannak veszélyei.
Ahogy az elmúlt években mindig, ezúttal is többlettel zárta az év első hónapját az államháztartás.
Az év végi pénzszórásnak meg lett az eredménye, az ország államadóssága meghaladta a 38 ezer milliárd forintot, ezzel újra visszaugrott a GDP 81 százalékára. A háztartások adóssága is jelentősen nőtt, miközben a lakosság rengeteg készpénzt és bankbetétet halmozott fel, vagyis egyáltalán nem volt minden rendben a munkaerőpiacon, ahogy a kormány igyekszik lefesteni.
Ahogy arra sokan számítottak, valahogy a fideszes önkormányzatoknak jóval több egyedi támogatást adott a kormány, mint az ellenzéki és független vezetésűeknek.
Jelentős bevételkieséseket okozott az állami költségvetésnek a járvány és a válság, csak áfában 300 milliárd volt a mínusz. De nem ettől borult fel teljesen, hanem a kormány sokszor vitatható célú, féktelen pénzszórásától. A külügy büdzséje például közel négyszeresére hízott, Orbán kabinetirodájáé több mint kétszeresére.
Hiába a járvány és a válság, a kormány 2020-ban sem spórolta meg a decemberi pénzszórást. Ennek is köszönhetően a költségvetés brutális, a GDP 9 százalékát elérő hiányt hozott össze.
A kormány hatalmas, a GDP 6,5 százalékával egyenértékű hiányt vár az államháztartásban jövőre. Ebből 700 milliárdot fedez az idei év végi devizakötvény-kibocsátás, 1000 milliárdot adhatnak a lakosság állampapír-vásárlásai, 1600 milliárdot pedig az egyéb befektetők.
