Az Edinburgh-i Egyetem kutatói szerint a globális műanyaghulladék problémáját is segíthet orvosolni az az eljárás, amely során baktérium készít fájdalomcsillapítót a PET-palackokból.
A francia székhelyű Constellium nevű vállalat a világon először állított elő olyan alumíniumot, amit leselejtezett repülőgépekből hasznosítanak újra, és ami megfelel az iparági sztenderdeknek.
A Tartui Egyetem mérnökeinek megoldása segítheti a városokat a jövőben, hogy racionalizálják a tömegközlekedést, de a tengeri élővilágot is könnyebb lehet megfigyelni vele.
A kiszuperált szélkerekek hatalmas alkatrészeit sem kell szemétdombra vetni vagy reciklálni, használati eszközként is találhatnak új életet. Egy holland dizájnstúdió ezt azzal is bizonyította, hogy egy szélturbina gondolájából készített miniházat.
Az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere 2024 júliusában élesedett Magyarországon, és elképesztő gyorsasággal futott fel. Rengeteg helyen találkozhatunk a REpont automatákkal. A 400 négyzetméternél kisebb boltokban önkéntes ezeknek a visszaváltó automatáknak az üzemeltetése. A legkisebbek pedig – szintén önkéntesen – kézi visszaváltóhelyekké válhatnak: a boltosok egy okostelefonos alkalmazás segítségével manuálisan vehetik vissza az italcsomagolásokat. Vecsésen egy ilyen kisboltban néztük meg, hogyan működik a kézi visszaváltós REpont. Bíró Márióval, a bolt tulajdonosával és a szállításért is felelős Returmatic Zrt. munkatársával, Szunyog Józseffel beszélgettünk a tapasztalatokról.
Egy brit startup cég olyan megoldást alkalmazna az akkumulátorok újrahasznosítására, amely nemcsak karbonsemleges, de karbonnegatív is lehet.
A hulladék anyagokból összeállított szobor a Kása-erdőben áll majd.
A Microsoft és több más vállalat egy új, savmentes feldolgozási folyamat segítségével nyert vissza ritkaföldfémet az adatközpontokban leselejtezett eszközökből, ami enyhítheti az USA Kínától való függőségét.
A fesztiválokon és más tömegrendezvényeken is könnyedén visszaválthatók lesznek a palackok, a dobozok és az üvegek egy új, mobil Repont-automatának köszönhetően.
A műanyagszennyezés félelmetes problémának tűnik, pedig a megoldása viszonylag egyszerű lenne. Tudjuk, mit kellene tennünk, nem kell innovációkra várnunk. A megfelelő lépésekkel már holnap megoldhatnánk a problémát. Szerkesztett részlet Hannah Ritchie adattudós Ez nem a világvége című könyvéből.
A dán játékgyártó cég – ami a világ legnagyobb gumiabroncsgyártójának számít – egy olyan anyagot fejlesztett ki, amivel 30 százalékban újrahasznosított anyagokból lehet elkészíteni a játékok gumijait.
Amerikai kutatók olyan módszert dolgoztak ki, ami környezetbarát módon és hatékonyan vonja ki az aranyat az e-hulladékból, majd segít hasznosítani a szén-dioxidot.
Hiába lenne uniós elvárás, a hulladékkoncesszió nem támogatja, hogy többutas palackokból lássuk el magunkat innivalóval. Nem csoda, hogy a hazai boltláncok közül többen is dobták az ilyen árukat, pedig jóval fenntarthatóbb lenne.
Vegyük komolyabban azt a döntést, amit a vásárlásaink során hozunk, mert túlfogyasztásunkkal is befolyásoljuk, hogy fenntarthatóbb lesz-e a világ – mondja Tom Szaky. A magyar származású üzletember célja, hogy mindent újrahasznosíthatóvá tegyen.
A vásárlóknak könnyebb lesz, a boltoknak újabb teher.
Indul az ünnepi időszak előtti selejtezés és gardróbfrissítés, de mi legyen a megunt ruhákkal, textíliákkal? Akár használható, vagy már elnyűtt darabokról van szó, érdemes tudatosan megválnunk tőlük, hogy minél kevesebb kárt okozzunk a környezetünknek. Adunk pár ötletet, és elmondjuk, hogy ez miért fontos.
A MOHU koncessziós rendszere alapjaiban alakította át a magyar hulladékgazdálkodási piacot, ennek részeként a fémhulladék feldolgozására és újrahasznosítását is. Az eddigi gyakorlattal szemben, ahol a hulladékudvarok csak a fémtartalmú hulladék tiszta változatát vették át, az új rendszerben a hulladékudvarokba már nem csak a lecsupaszított fémet lehet bevinni. A MOHU munkatársai a beérkező hulladékot alaposan átvizsgálják, majd megfelelő technológiákkal részekre bontják, így az egyes alkotóelemek – beleértve a műanyagot, üveget és egyéb anyagokat – is a megfelelő helyre kerülnek, ezzel csökkentve a környezetterhelést és növelve az újrahasznosítható anyagmennyiséget.
A szélerőművek alkotóelemeinek java részét már eddig is újrahasznosították, ám a turbinalapátok kemencében vagy elásva végezték. Egyre több társaság állítja, hogy megtalálta a megoldást, és a lapátok gazdasági értelemben is körforgásossá válhatnak.
A délkelet-ázsiai országba érkező hulladék egy része lerakóba kerül, vagy elégetik.
Tisztítást és beolvasztást követően hétköznapi használati tárgyakat csinálnának a franciák az atomerőműben szennyeződött fémhulladékokból. Az ötlet nem mindenkinek nyerte el a tetszését.
