Indul az ünnepi időszak előtti selejtezés és gardróbfrissítés, de mi legyen a megunt ruhákkal, textíliákkal? Akár használható, vagy már elnyűtt darabokról van szó, érdemes tudatosan megválnunk tőlük, hogy minél kevesebb kárt okozzunk a környezetünknek. Adunk pár ötletet, és elmondjuk, hogy ez miért fontos.
A MOHU koncessziós rendszere alapjaiban alakította át a magyar hulladékgazdálkodási piacot, ennek részeként a fémhulladék feldolgozására és újrahasznosítását is. Az eddigi gyakorlattal szemben, ahol a hulladékudvarok csak a fémtartalmú hulladék tiszta változatát vették át, az új rendszerben a hulladékudvarokba már nem csak a lecsupaszított fémet lehet bevinni. A MOHU munkatársai a beérkező hulladékot alaposan átvizsgálják, majd megfelelő technológiákkal részekre bontják, így az egyes alkotóelemek – beleértve a műanyagot, üveget és egyéb anyagokat – is a megfelelő helyre kerülnek, ezzel csökkentve a környezetterhelést és növelve az újrahasznosítható anyagmennyiséget.
A szélerőművek alkotóelemeinek java részét már eddig is újrahasznosították, ám a turbinalapátok kemencében vagy elásva végezték. Egyre több társaság állítja, hogy megtalálta a megoldást, és a lapátok gazdasági értelemben is körforgásossá válhatnak.
A délkelet-ázsiai országba érkező hulladék egy része lerakóba kerül, vagy elégetik.
Tisztítást és beolvasztást követően hétköznapi használati tárgyakat csinálnának a franciák az atomerőműben szennyeződött fémhulladékokból. Az ötlet nem mindenkinek nyerte el a tetszését.
Talán nem is gondolnánk, hogy egy évben egy magyar lakosra vetítve mennyi PET-palack, alumínium doboz és üveg kerül forgalomba: összesen 3,2 milliárd darabról beszélünk! Ez egy főre lebontva évente 333 darabot jelent, gyakorlatilag az év minden napjára jut egy darab. A csomagolóanyag főként a kommunális hulladékban végezte, és nem lett újrahasznosítva, a több EU-s ország után Magyarországon is bevezetett DRS visszaváltási rendszernek köszönhetően immár 300 millió palack, üveg és doboz hulladéka került megfelelő helyre, de ez a szám folyamatosan nő.
Olasz kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, amivel minden eddiginél hatékonyabb, és nem mellesleg környezetbarát módon lehet kinyerni a napelemekből az ezüstöt. Ez radikális változást hozhat a panelek újrahasznosíthatóságában.
Pekingben tárgyalt egy sor akkumulátor-újrahasznosító céggel a nemzetgazdasági miniszter, “megismerésük és lehetséges magyarországi befektetéseik megvizsgálása céljából”. Vagyis arról igyekezett őket meggyőzni, hogy telepítsenek üzemeket Magyarországra, “lehetőséget teremtve a használt akkumulátorok nagy mennyiségű újrahasznosítására”. Az újrahasznosítás egyébként uniós kötelezettség.
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói egy olyan módszert dolgoztak ki, melyben a mikrobáké a főszerep az akkumulátorokban található értékes anyagok kinyerésében.
Az újrahasznosítás régi elvével szállnak harcba a kidobás kultúrája ellen egy gödöllői varrodában.
Nagy Márton szerint még idén el kell dönteni, mely vállalatok, mely helyszíneken kezdhetik meg az újrahasznosító beruházások megvalósítását.
Amerikai és brit kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, amivel 1 kilogramm polisztirolból 600 gramm újrahasznosítható anyag nyerhető ki. A megoldás ráadásul nem is energiaigényes.
Az amerikai Delaware-i Egyetem kutatóinak fejlesztése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben kevesebb legyen a világon a textilhulladék.
Egyszerre old meg két problémát az amerikai Cornell Egyetem kutatóinak fejlesztése: egy olyan szkafander, mely begyűjti, majd vízzé alakítja a vizeletet.
Napokon belül lejár az 50 forintos italos palackokra és fémdobozok bevezetésére a gyártóknak és forgalmazóknak adott türelmi idő, tehát érdemes odafigyelni, nehogy megszokásból a (szelektív) hulladék közé dobjuk ezeket, különben keresztet vethetünk a darabonkénti 50 forintos visszaváltási díjra.
A napelemek újrahasznosítása jelenleg súlyosan mérgező anyagokkal oldható meg csak, az olasz 9Tech nevű vállalat viszont mert nagyon álmodni. Jelenleg napi 800 napelem újrahasznosítása a cél.
Gyakorlatilag száműzhető a széndioxid-kibocsátás a cement- és betongyártás folyamatából, köszönhetően a Cambridge-i Egyetem kutatói által kidolgozott eljárásnak.
Miért tart többre egy ósdi katódsugárcsöves tévét a ledkijelzős csodáknál egy hulladékkezelő? Hányszor lehet visszaforgatni egy PET-palackot? És egy sörösdobozt? Mennyi bálázott műanyaghulladékot tud egy nap alatt felpakolni egy igazán elhivatott targoncás? Lessen be a hulladékfeldolgozás kulisszái mögé a Téglagyárdűlőn!
A világ vesztésre áll az elektromos hulladék elleni küzdelemben – közölte az ENSZ egyik szakértője, miután egy jelentés szerint egy év alatt 62 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett a Földön.
Egyenként 80-110 tonna értékes alumíniumötvözetet rejtenek a leállított egykori utasszállító gépek. Egy startup most vizsgálja, hogy tudnák újrafeldolgozni. Valaki már legyártotta az első olyan autót, amelynek egy valaha az eget szelő Boeing 767-es háttámla-tálcáiból készült egy részegysége.
