Európának talán érdemes leválnia az amerikai űrprogramokról. Az oroszok lemaradtak, most az USA és Kína versenyez a Hold és a Mars meghódításáért. Még kérdés, marad-e az elmúlt évtizedekben megszokott, békés űrkutatás, vagy gyarmatosítás, kalózkodás lesz belőle.
Bill Nelson, a NASA vezetője szerint ha Kína ér előbb a Holda, teljesen kisajátíthatja az égitestet.
Ugródeszka lehet-e a Hold a Mars felé? Ez is ott van a fellendülő Hold-expedíciók hátterében.
Ez újabb fejezetet nyitna az Egyesült Államokkal folytatott űrversenyben, az USA ugyanis 2025-ig szeretne újra embert juttatni a Holdra.
Kína a tervek szerint 2030-ban küldene űrhajóst a Holdra, egy szimulációban viszont már láthatjuk, miként kell ezt elképzelni.
Bill Nelson, a NASA igazgatója egy interjúban nemrég arról beszélt, hogy ha Kína küld hamarabb embert a Holdra, akkor azt is megakadályozhatja, hogy más országok űrhajósai is leszálljanak az égitesten.
Kína 2035 helyett 2027-re építené meg az ember nélküli holdbázisát, hogy ezzel kerüljön az Egyesült Államok elé az űrversenyben.
Űrverseny felsőfokon: a Blue Origin zöld utat kapott az amerikai kormánytól is, Bezos július 20-án elindul az űrbe.
Megindult a verseny az első űrben forgatott filmért; az oroszok is bejelentkeztek, hogy a Nemzetközi Űrállomást (ISS) stúdiónak használnák.
1961. április 12-én a Szovjetunióból indították útjára a világ első embert szállító űrhajóját, a Vosztok-1-et, fedélzetén Jurij Gagarinnal repülő őrnaggyal, aki összesen 108 percet töltött odafenn. Ezzel egyúttal a nagy kérdés is eldőlt, hogy vajon ki küld először embert az űrbe, a szovjetek vagy az amerikaiak. Az USA válasza persze nem maradt el.
A kínai állam tulajdonában lévő China Telecom öt év alatt 10 ezer műholdat állítana alacsony föld körüli pályára, hogy a szatellitekkel segítségével sugárzott netszolgáltatással konkurenciát állítsanak az amerikai SpaceX-nek.
Több mint 700 milliárd forintot költene el néhány év alatt az Európai Unió arra, hogy függetlenné váljon az EU űripara, és utolérje az unió az Egyesült Államokat és Kínát.
Amerikának pedig ezúttal természetesen nem a Szovjetunió, hanem Kína az ellenfele.
Fél évszázaddal az első holdra szállás után újraindul az űrverseny, ám a második szakasz több okból is egészen más lesz, mint az amerikaiak által megnyert első. Az egyik fő különbség, hogy új vetélytársak is jelentkeztek – például Kína, India és az Európai Unió –, a másik pedig az, hogy most nemcsak a tudományos és ideológiai célok fontosak, hanem a gazdaságiak is.
Miután a szovjetek megelőzték az amerikaiakat néhány hónappal, és már felküldték a világűrbe az első műholdjukat, az Egyesült Államokban egy igen eszelős tervet dolgoztak ki, hogy mégis övék legyen a győzelem.
Az űrforradalmat az újfajta hordozórakéták hozhatják el – állítja a SpaceX, tesz is érte, és úgy tűnik, a jövőben Oroszország akar ebben a vetélytársa lenni. Amolyan oroszos módszerrel.
1957. október 4-én lőtték fel a világűrbe az első ember alkotta objektumot, a szovjet Szputnyik–1 műholdat. A sikeres kísérlettel a Szovjetunió jelképes győzelmet aratott az Egyesült Államok felett az űrversenyben.
Bármilyen hihetetlen, 2013-ig nem készült szovjet vagy orosz mozifilm a kozmoszt elsőként megjárt űrhajósról, Jurij Gagarinról. A három éve bemutatott Első az űrben című film most kerül a magyar mozikba, a hősi eposzból azonban, bár lenne miről mesélni, sok minden kimaradt.
Az orosz Electra L. műhold 121 megapixeles fotója lepipálta a NASA Blue Marble-jét, így Oroszország áll nyerésre az újabb "űrversenyben", melyet a Földről készített legrészletesebb fotóért vívnak.
Minden diktatúrában imádják a vezetők a rekordokat meg a tudományos eredményeket. A Szovjetunióban is kéz a kézben járt a tudomány a politikával. Ezekből az időkből származik az a fantasztikusan látványos plakátkollekció, amelyet vasárnap árvereznek el a neten.
