A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A hidegháború idején a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és az egykori Szovjetunió számos téren feszült egymásnak. Ezek közül is az egyik legfontosabb színtér a világűr volt, a meghódításáért folytatott versenyben pedig – bizonyos értelemben – a kommunista rezsim győzött. A szovjetek lőtték fel az első műholdat, a Szputnyik-1-et (1957 októbere), ami óriási győzelmet jelentett a szovjetek számára. Bár az amerikaiak is felbocsátották a saját, Explorer-1 névre keresztelt műholdjukat (1958 januárja), ezt a csatát addigra már elvesztették. Éppen ezért egy sokkal grandiózusabb tervet találtak ki.
Az amerikaiak egy speciális csapatot állítottak fel, amelynek a tudományos élet legnagyobb koponyái voltak a tagjai – köztük az akkor ifjú Carl Sagan is. A szakembereknek egy dolgot kellett volna kitalálniuk: hogyan robbantsanak fel egy atombombát a Holdon.
Az A119 kódnéven futó projekt lényegét maga Teller Ede találta ki 1957-ben. A cél egész pontosan az volt, hogy egyet a Holdon, egyet pedig a közelében süssenek el, hogy megnézzék, hogyan viselkedik az égitest felszíne a robbanás hatására. Az év végére sokan csatlakoztak hozzá – részben a tudományos érdeklődés miatt, részben pedig azért, mert a hírek szerint az oroszok ugyanerre készültek.
1958-ra össze is állt a fentebb már említett csapat, hogy összehozzák a projektet. A kutatók úgy gondolták, egy ilyen robbantással egyszerre két legyet is üthetnének egyszerre. Egyfelől tanulmányozhatnák a törmeléket és a radioaktív kicsapódást, másrészt pedig a robbanást kísérő fényjelenséget, valamint a gombafelhőt a Földről is jól lehetne látni, ami üzenet lenne a szovjetek számára.
Az ifjú Carl Sagan mint matematikus vett részt a projektben, akinek az volt a feladata, számolja ki, a robbanásból keletkező radioaktív por hogyan befolyásolná a Földet. 1959-re kiderült: a terv megvalósítható.
MTI/Komka Péter
1959 januárjában viszont úgy döntöttek, leállítják a projektet. Ennek több oka is volt: féltek a lakosság negatív reakciójától, valamint attól is, hogy nem találják el az égitestet, így a rakéta a Földre visszatérve egy ismeretlen helyen dobbanna fel.
Az A119 helyett végül a teljes erőforrásukat a holdra szállásra fókuszálták, ami egy évtizeddel később meg is hozta a kívánt eredményt, az Egyesült Államok pedig végleg megnyerte az űrversenyt.
AFP / NASA
Ezután az amerikai kongresszus két törvénnyel is biztosította, hogy ilyen tesztet soha ne lehessen elvégezni. Az egyiket 1963-ban írták alá, ami a nukleáris tesztek részleges tilalmáról szólt, 1967-ben pedig a másikat, ami kikötötte, hogy a világűrben nem lehet ellenséges tevékenységet folytatni.
Ez utóbbit 2018-ig 107 ország írta alá.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
