szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Miután a szovjetek megelőzték az amerikaiakat néhány hónappal, és már felküldték a világűrbe az első műholdjukat, az Egyesült Államokban egy igen eszelős tervet dolgoztak ki, hogy mégis övék legyen a győzelem.

A hidegháború idején a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és az egykori Szovjetunió számos téren feszült egymásnak. Ezek közül is az egyik legfontosabb színtér a világűr volt, a meghódításáért folytatott versenyben pedig – bizonyos értelemben – a kommunista rezsim győzött. A szovjetek lőtték fel az első műholdat, a Szputnyik-1-et (1957 októbere), ami óriási győzelmet jelentett a szovjetek számára. Bár az amerikaiak is felbocsátották a saját, Explorer-1 névre keresztelt műholdjukat (1958 januárja), ezt a csatát addigra már elvesztették. Éppen ezért egy sokkal grandiózusabb tervet találtak ki.

Az amerikaiak egy speciális csapatot állítottak fel, amelynek a tudományos élet legnagyobb koponyái voltak a tagjai – köztük az akkor ifjú Carl Sagan is. A szakembereknek egy dolgot kellett volna kitalálniuk: hogyan robbantsanak fel egy atombombát a Holdon.

Az A119 kódnéven futó projekt lényegét maga Teller Ede találta ki 1957-ben. A cél egész pontosan az volt, hogy egyet a Holdon, egyet pedig a közelében süssenek el, hogy megnézzék, hogyan viselkedik az égitest felszíne a robbanás hatására. Az év végére sokan csatlakoztak hozzá – részben a tudományos érdeklődés miatt, részben pedig azért, mert a hírek szerint az oroszok ugyanerre készültek.

1958-ra össze is állt a fentebb már említett csapat, hogy összehozzák a projektet. A kutatók úgy gondolták, egy ilyen robbantással egyszerre két legyet is üthetnének egyszerre. Egyfelől tanulmányozhatnák a törmeléket és a radioaktív kicsapódást, másrészt pedig a robbanást kísérő fényjelenséget, valamint a gombafelhőt a Földről is jól lehetne látni, ami üzenet lenne a szovjetek számára.

Az ifjú Carl Sagan mint matematikus vett részt a projektben, akinek az volt a feladata, számolja ki, a robbanásból keletkező radioaktív por hogyan befolyásolná a Földet. 1959-re kiderült: a terv megvalósítható.

©

1959 januárjában viszont úgy döntöttek, leállítják a projektet. Ennek több oka is volt: féltek a lakosság negatív reakciójától, valamint attól is, hogy nem találják el az égitestet, így a rakéta a Földre visszatérve egy ismeretlen helyen dobbanna fel.

Az A119 helyett végül a teljes erőforrásukat a holdra szállásra fókuszálták, ami egy évtizeddel később meg is hozta a kívánt eredményt, az Egyesült Államok pedig végleg megnyerte az űrversenyt.

©

Ezután az amerikai kongresszus két törvénnyel is biztosította, hogy ilyen tesztet soha ne lehessen elvégezni. Az egyiket 1963-ban írták alá, ami a nukleáris tesztek részleges tilalmáról szólt, 1967-ben pedig a másikat, ami kikötötte, hogy a világűrben nem lehet ellenséges tevékenységet folytatni.

Ez utóbbit 2018-ig 107 ország írta alá.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Halálos baleset történt a 74-es főúton

Halálos baleset történt a 74-es főúton

Nagyot estek az OTP részvényei

Nagyot estek az OTP részvényei

Úgy tűnik, a koronavírus-vakcinához tényleg csak a gazdagabbak juthatnak először

Úgy tűnik, a koronavírus-vakcinához tényleg csak a gazdagabbak juthatnak először