Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Alig egy hónappal később John F. Kennedy amerikai elnök kongresszusi beszédében megígérte, hogy az Egyesült Államok az évtized végéig embert küld a Holdra. Így 1961. május 25-én hivatalosan is elkezdődött az Apollo-program. Ettől függetlenül az űrversenyt kezdetekben a szovjetek vezették, hiszen ők voltak, akik 1958. október 4-én sikeresen feljuttatták a bajkonuri űrrepülőtérről a Szputnyik-1 elnevezésű műholdat, majd 3 évvel később már embert is küldtek a világűrbe Gagarin személyében. A Spektrum április 12-én, az űrhajózás világnapján este 10 órától emlékezik meg életrajzi filmjével az asztronautáról – tájékoztatott a tévécsatorna.
A közlemény felidézi, Jurij Gagarin mindössze 27 éves volt hihetetlen utazásának idején. Azonban alig hét évvel később élete tragikus véget ért. Az űrhajós utolsó éveit reflektorfényben élte, számára ez mégis a szörnyű magány és vágyódás időszaka volt. Annak ellenére, hogy mindenhol felismerték és jóakarat övezte, semmi sem tudta helyettesíteni odaadó feleségének szeretetét, aki Moszkvában maradt, míg ő a világot járta. Még a királyi család tagjainak mosolya is üresnek hatott egy baráté helyett, aki amiatt neheztelt, hogy nem őt választották ki az űrbeli utazásra.
A Gagarin-életrajz mellett két premierrel is készül a csatorna. A csütörtök este 10-től sugárzott Holdra szállás, ami megváltoztatta a világot című műsor az Apollo-11 misszió 50. évfordulójára készült, mely apró részletességgel mutatja be a holdra szállást megelőző órát; de kiderül az is, hogy a speciális űrruha nélkül jó esetben 10 másodperc telne el az űrhajósok eszméletvesztéséig. A ruhában egy beépített speciális pumpa (Portable Life Support System, PLSS) biztosítja a légzéshez szükséges oxigént, a nyomást, a hőmérséklet kontrollját, és a kommunikációt. Mindezt egy űrjármű helyett egyetlen kis hátizsákba kell belepréselni. A szkafander alatt egy egész testet elfedő öltözetet is viseltek, melyen rengeteg műanyag csövecske futott körbe. A hűtés vizet keringtetett ebben a csőhálózatban, hogy a test által kibocsátott hőt elvezesse. A víz felmelegedett, utána a hátizsákba jutott, így segített abban, hogy ne szökjön túl magasra a testhőmérsékletük.
A holdexpedíció 8 napja című dokumentumfilm pedig – melyet két részben, jövő kedden és szerdán este 10-től sugároznak – az Apollo-11 három űrhajósához hozza közelebb a nézőket, és részleteket mutat be a pilótafülkében felvett többórás, titkosítás alól feloldott hanganyagból is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
