1961. április 12-én a Szovjetunióból indították útjára a világ első embert szállító űrhajóját, a Vosztok-1-et, fedélzetén Jurij Gagarinnal repülő őrnaggyal, aki összesen 108 percet töltött odafenn. Ezzel egyúttal a nagy kérdés is eldőlt, hogy vajon ki küld először embert az űrbe, a szovjetek vagy az amerikaiak. Az USA válasza persze nem maradt el.
Alig egy hónappal később John F. Kennedy amerikai elnök kongresszusi beszédében megígérte, hogy az Egyesült Államok az évtized végéig embert küld a Holdra. Így 1961. május 25-én hivatalosan is elkezdődött az Apollo-program. Ettől függetlenül az űrversenyt kezdetekben a szovjetek vezették, hiszen ők voltak, akik 1958. október 4-én sikeresen feljuttatták a bajkonuri űrrepülőtérről a Szputnyik-1 elnevezésű műholdat, majd 3 évvel később már embert is küldtek a világűrbe Gagarin személyében. A Spektrum április 12-én, az űrhajózás világnapján este 10 órától emlékezik meg életrajzi filmjével az asztronautáról – tájékoztatott a tévécsatorna.
A közlemény felidézi, Jurij Gagarin mindössze 27 éves volt hihetetlen utazásának idején. Azonban alig hét évvel később élete tragikus véget ért. Az űrhajós utolsó éveit reflektorfényben élte, számára ez mégis a szörnyű magány és vágyódás időszaka volt. Annak ellenére, hogy mindenhol felismerték és jóakarat övezte, semmi sem tudta helyettesíteni odaadó feleségének szeretetét, aki Moszkvában maradt, míg ő a világot járta. Még a királyi család tagjainak mosolya is üresnek hatott egy baráté helyett, aki amiatt neheztelt, hogy nem őt választották ki az űrbeli utazásra.
A Gagarin-életrajz mellett két premierrel is készül a csatorna. A csütörtök este 10-től sugárzott Holdra szállás, ami megváltoztatta a világot című műsor az Apollo-11 misszió 50. évfordulójára készült, mely apró részletességgel mutatja be a holdra szállást megelőző órát; de kiderül az is, hogy a speciális űrruha nélkül jó esetben 10 másodperc telne el az űrhajósok eszméletvesztéséig. A ruhában egy beépített speciális pumpa (Portable Life Support System, PLSS) biztosítja a légzéshez szükséges oxigént, a nyomást, a hőmérséklet kontrollját, és a kommunikációt. Mindezt egy űrjármű helyett egyetlen kis hátizsákba kell belepréselni. A szkafander alatt egy egész testet elfedő öltözetet is viseltek, melyen rengeteg műanyag csövecske futott körbe. A hűtés vizet keringtetett ebben a csőhálózatban, hogy a test által kibocsátott hőt elvezesse. A víz felmelegedett, utána a hátizsákba jutott, így segített abban, hogy ne szökjön túl magasra a testhőmérsékletük.
A holdexpedíció 8 napja című dokumentumfilm pedig – melyet két részben, jövő kedden és szerdán este 10-től sugároznak – az Apollo-11 három űrhajósához hozza közelebb a nézőket, és részleteket mutat be a pilótafülkében felvett többórás, titkosítás alól feloldott hanganyagból is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
353-ról 529-re nőtt a gyermekotthonokban, nevelőintézetekben regisztrált bűncselekmények száma tavaly az előző évhez képest – derült ki a HVG által kikért adatokból.
A portugál focistát nemrég megműtötték, azóta az orvosai tanácsára nem ült repülőre.
