„Csak úgy legyünk övék, ha ők a hazáé” – hirdette Petőfi Sándor felesége. De nemcsak neki, hanem sok más nőnek komoly szerepe volt az 1848-as forradalom alakulásában. Hogyan fogadták a csak női honvédekből álló alakulatot Görgeiék? Egyáltalán mekkora mozgástere volt egy nőnek, és milyen szereplehetőségek álltak előtte, ha tevékenyen részt kívánt venni a magyar szabadság ügyének előmozdításában?
A kormánypárt ismét igyekszik ráműteni a maga politikai nézeteit a magyar történelemre, bár a 48-as párhuzam annyiban mindenképp sántít, hogy akkoriban a maroknyi lázadó a nyugati polgári liberális ideákat szerette volna megvalósítani Magyarországon, és ezért kellett harcolnia nemcsak az osztrák, de az orosz birodalom ellen is. Ma azonban nem ez a helyzet.
A 21. században sokkal kevesebb gondunk volna az újratermelődő kasztrendszerrel és a mai propagandában hívő szinte vallásos érzülettel, ha Táncsics Mihály törekvései legalább részben megvalósulnak. Egyre kevesebben sejtjük, hogy munkássága mennyire aktuális ma is, pedig ő a magyar demokratikus baloldali hagyomány kulcsfigurája, akit büszkén vallhatunk elődünknek. Amellett, hogy a parasztok és a munkások érdekeit képviselő radikális demokrata volt, az elfeledett Táncsics igazi hős is, akinek fordulatos, lemondásokkal teli élete filmre kívánkozna.
Potápi Árpád János Kanadában beszélt a nemzeti összetartozásról.
Fidesz-közeli megmondóembereknek és Fidesz-politikusoknak a történeti tények nem nagyon számítanak, ha a gonosz Nyugat ármánykodását kell felskiccelni. Szerzőnk néhány, a közelmúltból vett példát idéz. Vélemény.
Zuzana Čaputová szerint a szabadság és a demokrácia nem állandó, örökké tartó értékek és könnyen lehet, hogy 1848-as események után közel 175 évvel újra harcolnunk kell értük.
Ha valami sci-fibe illő fordulat hatására egy asztalhoz ülhetne valaki a XIX. század közepéről egy mai honfitársával, tudnának-e úgy beszélgetni egymással, hogy meg is értik a másik problémáit? Nehéz még csak elképzelni is egy ilyen találkozót, hiszen annyi minden lett más a világban és nem csak a monumentális társadalmi és technológiai változásokra kell itt gondolni, hanem a megélt múlt másféleségére és a magyarsággal, illetve nemzettel kapcsolatos eltérő felfogásokra is.
Már lehet nevezni zászlóvivőnek.
Két pontatlan évszám is található az aradi vértanúk új emléktábláján Csepelen – fedezték fel többen.
A Guerilla című mozi lesz a rövidfilmjeivel rangos fesztiválokat megjárt Kárpáti György Mór első egész estés rendezése.
Szegény magyarok, mindig csak bántják őket! Legalábbis ezt hazudják maguknak ünnepeiken. Olyanok is.
Bár március 15-én az 1848-as eseményeket ünnepeljük, az egykori forradalom évfordulói sokszor önmagukban is külön történelmet írnak. Zavargások, tüntetések, nagygyűlés, tojásdobálás, brutális havazás - mi mindenre emlékezhetünk még március 15-én?
A miniszterelnök a nemzeti ünnepen arról beszélt, ahogy ’48 példát adott ’56-ban és ’89-ben, a „sikeres járványkezelés” emléke az unokáinknak is segíthet majd a bajban.
A Filmarchívum több 1848-as témájú filmet tesz szabadon hozzáférhetővé.
Mire emlékszünk az 1919-es komáromi csatából? A kommunistákra vagy a magyarokra? Kik irányították az 1848-as szlovák felkelést? Csehek vagy szlovákok? Ki hogyan ítélte meg a Tanácsköztársaság terrorját? Erről vitatkoztak fiatal történészek kedden Budapesten. Végleges választ nem kaphattunk, és nem is kaphatunk, hiszen a megítéléstörténeti jelenségek állandóan változnak, de néhány kevésbé ismert részlet így is fény derült.
A miniszterelnök évről évre szűkülő tudatában, évről évre szűkül a nemzet, egyre többen kerülnek ki belőle, de a maradék maradéktalanul boldog lesz. Az üzenet világos: aki velünk van, az van.
Új 1848-as emlékmű készül Szekszárdon, az alkotást a város átalakítás alatt álló történelmi főterén, a Béla király téren helyezik el.
Eljátssza az 1848-as forradalom eseményeit március 15-én Szombathely belvárosában a Weöres Sándor Színház társulata.
