A 4iG Mensor3D üzletága több cementüzemben is 3D-s lézerszkenneres felmérést, digitalizálást végzett Európában. A cementgyár az építőipar elsődleges alapanyag-szállítója. A felmért cementgyárak az 50-es, 60-as években az akkori technológiai szinten épültek, ezért időszerű ezek felújítása, átépítése, optimalizálása.
Három cég összefogásában született meg az a 3D-nyomtatott épület, mely amellett, hogy sokkal jobban ellenáll a földrengéseknek, még környezetbarátabb is a hagyományos építőipari megoldásoknál.
Az agyi aktivitást és az izzadtságot is ki tudja elemezni egy újonnan fejlesztett eszköz, mely ezáltal még akár egyes neurodegeneratív betegségek diagnosztizálásában is segíthet.
A jövőben űrhajók és egyéb űreszközök alkatrészeinek előállításához használhatják azt a 3D-nyomtatással készülő ötvözetet, ami csak rendkívül magas hőmérsékleten válik törékennyé
Öt éven belül, a holdi anyagokat felhasználva készítene holdi bázist Kína. Egy robotot is útnak indítanak majd, ami „téglákat” készítene az ott található talajból.
Több sikertelen próbálkozást követően a Columbia Egyetem mérnökei eredményesen ki tudtak nyomtatni egy hét összetevőből álló sajttortát, mely bár nem úgy néz ki, mint egy cukrászdai édesség, de állításuk szerint finom.
A Rutgers Egyetem kutatócsapata kifejlesztett egy olyan alacsony zsírtartalmú csokoládét, mely 3D-nyomtatóval gyakorlatilag bármilyen alakzatban kinyomtatható. A szakemberek ezzel könnyen hozzáférhető, egészségesebb csokoládékat szeretnének létrehozni az embereknek.
A Concr3de vállalat 3D-kőnyomtatója sikeresen rekonstruálta a Notre-Dame-székesegyház egyik szobrának 30 centiméter magas modelljét. Az eredmény egy egyetemi vizsgálat szerint is meggyőző. A nyomtató megépítése ugyanakkor alapos munkát igényelt, nem lehetett akármilyen alkatrészekből összeállítani.
Az egyelőre csak az Apple eszközein elérhető applikációval szinte bármilyen tárgyat körbefotózhatunk, az eredmény pedig akár a virtuális vagy kiterjesztett valósággal foglalkozó projektekben is felhasználható.
Az amerikai kutatók eredetileg a tudományos adatok jobb megjelenítésén dolgoztak, amikor váratlanül kiderült: Schrödinger és társai tévedtek.
Első körben 10 ezer felhasználó számára tette elérhetővé az Epic Games az új alklamazását, amit használva bárminek elkészíthetjük a virtuális másolatát.
Az, ami másoknak nem ritkán napokba, a kaliforniai 8i-nél pár percbe telik: embereket rögzítenek hologramként, majd a képüket egy videóba rakják. Az eredmény döbbenetes.
A brooklyni Looking Glass Factory újdonsága nem igényli külső eszköz használatát, így önmagában is képes arra, hogy a háromdimenziós képet jelenítsen meg. A technológiát a 4 és 8K-s panelek mögé is berakták.
Évekkel ezelőtt a Microsoft felvillantott egy különleges technológiát, amellyel valós tárgyak 3D-s számítógépes objektumait lehet létrehozni. Azonban a megvalósításra addig kellett várni, ameddig végül az Apple készítette el.
Az Acer új technológiája úgy varázsol 3D-s képet egy notebookba, hogy az eredményhez nincs szükség külső eszköz, például egy 3D-szemüveg használatára.
Hogyan formálják át mindennapi életünket az egymásra ható új technológiák? Mi lesz a forradalmi fejlesztések hatása? Hogyan alakul majd a közlekedés, a vásárlás, az oktatás vagy a szórakozás jövője? Hogyan fest majd egyebek közt az egészségügy, az élettartam a nem is olyan távoli jövőben? Egyáltalán: mikor jön el az, amit jövőnek nevezünk? Ezeket a kérdéseket tárgyalja a HVG Könyvek által gondozott A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv, melynek több részletét bemutatjuk a következő hetekben.
Minek is legyártani egy ruhát, ha igazából sokan csak azért vásárolnak, hogy a közösségi médiában parádézzanak benne? A divat egyre digitálisabb és egyre inkább a virtuális térre alapoz: egyre több márka készül arra, hogy előbb-utóbb nem is lesz szükségünk hagyományos ruhadarabokra.
A 3D-s képek előállítása az általános módszerrel hosszú, adott esetben órákig tartó műveletet jelent. Az Nvidia fejlesztése ugyanezt másodpercek alatt megoldja.
Hogyan lehet az arcfelismerő rendszereket kijátszani?Biró Dávid a hazai fotográfus szcéna új generációjának tagja, munkái rendszeresen szerepelnek a magyar és nemzetközi színtér művészeti fesztiváljain és kiállítótereiben – jelenleg pedig virtuális bemutatótermeiben is. A Kaposvári Egyetemen és a MOME-n diplomát szerzett, a Trapéz Galéria által képviselt és idén Pécsi József-ösztöndíjjal is kitüntetett fiatal alkotó legfrissebb, Do you accept cookies? című sorozata az arcfelismerő technológia és a megfigyelő kapitalizmus kérdéseit boncolgatja. Biróval aktuális kutatásáról, az online kiállítások tapasztalatairól és terveiről beszélgettünk.
