Sokszor előfordul, hogy a munkavállaló úgy válik díjazásra jogosulttá, hogy valójában nem végez munkát. Ez a munka törvénykönyvéből, a kollektív szerződésből vagy a munkáltató önkéntes döntéséből is adódhat. Az Adózóna bemutatta a leggyakoribb példákat.
Nem kell áfát felszámolnia az áfaalanynak, ha az Európai Unió más tagállamába értékesít terméket – a látszólag egyszerű tétel a gyakorlatban jóval bonyolultabb; számtalan – 2020-tól szigorított – feltételt kell teljesíteni. Az adózóna.hu háromrészes cikksorozatban foglalta össze a legfontosabb változásokat.
Felmondja az autó a szolgálatot, villámcsapás éri a házat vagy egyetemista gyerekünk bejelenti, hogy szeretne egy félévet egy ösztöndíjas program keretében külföldön eltölteni – megannyi előre nem látható esemény, amelyek egyik napról a másikra terhelik meg a családi kasszát, s korántsem biztos, hogy mindig van annyi, amennyi elegendő a hirtelen felmerülő kiadásokra.
Az olyan cégek sincsenek kizárva a kivából, amelyek tulajdonosai egyben ügyvezetők és alkalmazottak is.
Sokan nem tudják, hogy öregségi nyugdíj mellett kapható-e egyéb hozzátartozói ellátás.
A diákmunka bérezésére és az egyes foglalkoztatási formákra vonatkozó szabályokat gyűjtötte össze az Adózóna.
Egyre több szektorban (jelesül a kiskereskedelemben, az autóiparban, a logisztikában, a mezőgazdaságban) és egyre több munkakörnél fordul elő, hogy lasszóval kell fogni a jelentkezőket, illetve a munkatársak már egy kicsivel magasabb bér ígéretére is állást, munkáltatót váltanak. Mit lehet tenni ilyen helyzetben, milyen – anyagi és nem anyagi – motivációs eszközökhöz lehet nyúlni a munkabér mellett, mi hatásos, mi nem, egyáltalán mi a fontos egy munkavállalónak, és milyen generációs különbségek, elvárások vannak a bér és egyéb juttatások tekintetében? E kérdésekre kerestük a választ.
A GDPR követelményrendszere meglehetősen bonyolult, és számos értelmezési problémát vet fel, különösképpen a kisebb adatkezelők számára. Fokozottan ez a helyzet az egyéni vállalkozók esetében – az ő problémáikat járta körül az Adózóna.
Gyakori tévhit, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak arányosan jogosult szabadságra. Csakhogy a munka törvénykönyve nem tesz különbséget a szabadság mértéke kapcsán a rész- és a teljes munkaidő között, egész másról szól a számítás. Ezt mutatta be az Adózóna.
Sokan szembesülnek azzal, hogy csak évek múlva kerülhet sor a műtétjükre. Pedig van két olyan, a magyar társadalombiztosítás által támogatott külföldi gyógykezelés, amelyet éppen a magyarországi hosszú várakozási időre tekintettel igényelhetnek a betegek – a szabályokat az Adózóna cikke foglalja össze.
A különböző időben született testvérek után külön-külön is jogosult a szülő a családtámogatásra, de más a helyzet akkor, ha ikrek születnek. Az Adózóna az ikrek után járó különböző ellátásokat mutatta be.
Közeledik a turisztikai főidény, amit ebben az évben is jelentős munkaerőhiány kísér. Az Adózóna összegyűjtötte, mit tehetnek meg a cégvezetők a munkaidő-beosztással és a bérezéssel ilyenkor.
Hogyan kell megállapítani az öregségi nyugdíjat, ha valaki több EU-tagállamban is dolgozott, de nyugdíjra csupán a tagországokban szerzett szolgálati idők összeszámításával szerez jogosultságot? Ezt mutatta be az Adózóna.
