Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A munka törvénykönyve (Mt.) alapján a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkavállalót a 20 munkanap alapszabadságon felül különböző jogcímeken pótszabadságok illethetik meg. Az életkor szerint járó pótszabadságnak köszönhetően, ahogyan öregszünk, úgy nő a szabadságunk mértéke is.
Ugyanakkor van egy kivételt képező szabály: a 18. életévét nem betöltött munkavállalót 5 munkanap pótszabadság illeti meg, utoljára abban az évben, amikor ezt a kort betölti. Így áll elő az az érdekes helyzet, hogy míg 18 évesen 25 nap szabadság jár a munkavállalónak, a következő évben – egyéb pótszabadság hiányában – már csak 20 munkanap.
Csökkenő szabadságnapok
Mindjárt itt is van a bevezető részben említett eset következő példája: ha a munkavállaló elveszti valamely pótszabadságra való jogosultságát, értelemszerűen csökken a szabadságnapok száma is. Például, ha a gyermeke betölti a 17. életévét, a szülő elveszti az e jogcímen járó pótszabadságot.
Pozitív példa, ha az egészségi állapot javulására figyelemmel a dolgozó már nem minősül megváltozott munkaképességűnek.
Hasonlóan csökken a szabadságnapok száma, ha a munkavállaló már nem dolgozik pótszabadságra jogosító egészségkárosító kockázatok között, föld alatt vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen.
További részletek az Adózóna cikkében.
