Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A közösségi termékértékesítés áfamentességének feltételeit az áfatörvény és a hozzáadott értékadóról szóló közösségi végrehajtási rendelet szabályozza. Az utóbbi nem jelenik feltétlenül jelenik meg a magyar jogszabályokban, de a közösség tagállamainak nemzeti törvényeinél „magasabb rendű”, ezért alkalmazása kötelező.
Az adozona.hu háromrészes sorozatában összegyűjtötte és megmagyarázza azokat az áfatörvényben, illetve a közösségi rendeletben szereplő feltételeket, amelyek teljesítése 2020-tól elengedhetetlen a közösségi termékértékesítés áfamentességéhez. Így például nem mindegy, hogy ki a vevő: adóalany, nem adóalany jogi személy vagy magánszemély, s van-e a vevőnek közösségi adószáma. Bizonyítani kell tudni, hogy a terméket elküldték, elfuvarozták egy másik tagállamba, és ott igazoltan átvették.
Az áfamentesség érvényesítése rengeteg adminisztrációt követel, így például elveszíti a mentességi lehetőséget az, aki nem nyújtja be az adóhatósághoz az úgynevezett összesítő nyilatkozatot. Azaz a közösség területére az adott hónapban teljesített minden adómentes termékértékesítésnek szerepelnie kell a következő hónap 20-áig beadandó összesítő nyilatkozatban.
Az adómentesség alkalmazása azon vállalkozások esetében, ahol a jelenlegi gyakorlat ezen eljárást nem tudja támogatni (például későbbi riportálás, vevő általi önszámlázás miatti késedelem, vagy csak egyszerűen a szervezet nagysága következtében lassú információáramlás miatt) megkérdőjelezhetővé válik. Ilyenkor – azaz elkésett riportálás esetén – mindig az adómentességet alkalmazó adóalanynak kell igazolnia, hogy „a mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és ezzel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja az összesítő nyilatkozat teljes körű és helyes tartalmának megállapításához szükséges adatokat”. A „jóhiszemű eljárás” fogalma értelmezési kérdéseket vet fel, amelyet a későbbi adóhatósági joggyakorlat tölt majd meg tartalommal. Ugyanakkor az már most leszögezhető, hogy a vállalaton belüli lassú információáramlás valószínűleg nem tekinthető jóhiszemű eljárásnak – véli az adozona.hu cikksorozatának szerzője.
HVG
A termék másik tagállamba elszállítását korábban elegendő volt az úgynevezett CMR fuvarokmánnyal bizonyítani. Ugyanakkor 2020-tól – a gyakori áfacsalások megakadályozása érdekében a közösségi rendelet – még egy dokumentumot ír elő az áfamentességi vélelem adóhatósági elfogadásához. E második dokumentumot az eladótól és a vevőtől független félnek (például a fuvarozónak) kell kiállítania, jegyeznie. Ez rögtön akadályba ütközik, ha az eladó vagy a vevő végzi a fuvarozást. Az adozona.hu cikksorozata részletezi és táblázatban is összefoglalja a különböző esetekben alkalmazandó hitelt érdemlő igazolásokat.
Az általános forgalmi adó és más adószabályok gyakorlati alkalmazásához segítséget nyújt a HVG Adó 2020 adószakértők közreműködésével készített különszáma, amely nem tévesztendő össze más, az eredetihez feltűnően hasonlító kiadványra.
