A tb által támogatott, azonban engedélyhez kötött külföldi kezeléseket az alábbi három csoportba sorolhatjuk:

– külföldi gyógykezelés az uniós rendeletek alapján, 

– határon átnyúló egészségügyi ellátás, 

– külföldi gyógykezelés méltányosságból. 

Az első két ellátás igénylése alapulhat a magyar ellátás hosszú várakozási idején is_ hívja fel a figyelmet a bevezetőben említett két lehetőségre az Adózóna.

Külföldi gyógykezelés az uniós rendeletek alapján

Az uniós rendeletek alapján nyújtható külföldi gyógykezelés az Európai Gazdasági Térség, továbbá Svájc területén működő közfinanszírozott szolgáltatónál vehető igénybe.

A külföldi gyógykezelés igénybevételéhez szükséges kérelmet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) nemzetközi ügyekben eljáró főosztályához kell benyújtani.  

Első lépésben a NEAK megvizsgálja, hogy ha a kérelmezett ellátás a magyar társadalombiztosítás keretében is nyújtható, akkor van-e olyan magyar közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató, amelyik a beteget orvosilag indokolt időn belül el tudja látni. 

Ha Magyarországon közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató el tudja látni a beteget orvosilag indokolt időn belül, akkor a NEAK elutasítja a kérelmet, és ezzel együtt tájékoztatja a beteget – persze előzetesen tájékozódik a magyar szolgáltató fogadókészségéről –, hogy melyik magyar közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál kaphatja meg a szükséges ellátást. Azaz, ezen kérelem és átirányítás kapcsán akár gyorsabban is hozzájuthatunk a hazai ellátáshoz.

Abban az esetben azonban, ha az ellátás orvosilag indokolt időn belül hazai közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál nem biztosítható, akkor a NEAK a következő szempontok szerint dönt a külföldi gyógykezelés kérelméről:

– megvizsgálja, hogy a kérelemben a beteg által megjelölt külföldi szolgáltatónál az ellátás biztosítható-e, 

– ennek keretében vizsgálhatja az ellátás minőségét és biztonságát, és figyelembe veszi a költséghatékonysági szempontokat is.

A költséghatékonysági szempontoknak akkor felel meg a külföldi egészségügyi szolgáltató, ha az ellátás költsége az ellátásra vonatkozó magyarországi belföldi költség mértékét jelentősen nem haladja meg. A költségmérték jelentős meghaladásának kell tekinteni, ha a költség több mint 30 százalékkal haladja meg az ellátásra vonatkozó magyarországi belföldi költség mértékét.

Ha a választott egészségügyi szolgáltatónál az ellátás minősége és biztonsága nem vet fel aggályokat, és az a költséghatékonysági szempontoknak is megfelel, akkor a NEAK kiadja az uniós rendeletek szerinti, S2 elnevezésű nyomtatványt.

S2 nyomtatvánnyal az EGT országaiban és Svájcban vehető igénybe ellátás. Az S2 nyomtatvány funkcióját tekintve nem más, mint a biztosító által kiállított költségátvállalást tanúsító igazolás. Azaz a magyar beteg ugyanolyan feltételekkel jogosult orvosi kezelésre, mint az adott EGT ország vagy Svájc állampolgárai. Ez azt is jelentheti, hogy ha valamelyik országban önrészt kell fizetni, akkor azt a magyar betegnek is fizetnie kell, függetlenül attól, hogy a magyar társadalombiztosító fedezi az engedélyezett külföldi ellátás árát.

Ha a NEAK úgy ítéli meg, hogy a választott külföldi egészségügyi szolgáltató ellátásának minőségével vagy biztonságával kapcsolatos súlyos és kifejezett aggályok merülnek fel, vagy az a költséghatékonysági szempontoknak nem felel meg, akkor NEAK a jogosultság-igazolásban az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban működő, másik külföldi egészségügyi szolgáltatóra tesz javaslatot.

A külföldi gyógykezelés kötelezően meg nem térítendő részére, például önrész, továbbá az utazás és a kísérő költségére is a NEAK – a beteg kérésének és a kezelőorvos javaslatának a figyelembevételével – méltányosságból támogatást nyújthat.

A második lehetőségről további részletek az Adózóna cikkében. (képünk illusztráció)