Kúria: Mégis ki kell takarni a rendőrök arcát
A Kúria legújabb döntésében azt mondta ki, hogy a rendőrök személyiségi jogai előnyt élveznek, ezért ki kell takarni az arcukat.
A Kúria legújabb döntésében azt mondta ki, hogy a rendőrök személyiségi jogai előnyt élveznek, ezért ki kell takarni az arcukat.
Erdélyben lehet levélben szavazni, Londonban nem. Ennyit az Alkotmánybíróságról. Vélemény.
Egy nap, öt hír - amiről ma este beszélnek: húsz éve nem látott ilyen pedagógussztrájkot Magyarország; Habony Árpád ismét felbukkant egy ibizai videóban; beláttunk egy kicsit a TV2 napjaiba; Vona Gábor kirúgta három alelnökét.
A felcsúti polgármestert újabb eladó húsgyár körül látták, kiderült, amit eddig is sejteni lehetett: a magyarok legtöbbnyire aljamunkát végeznek Angliában. Az Alkotmánybíróság kinyiffantotta a jegybanki omerta-törvényt, az MKB Bankot meg titokzatos konzorcium vásárolta meg. Burgenlandba lépett le egy magyar cég, amely kamionsofőröket oktat, az Ubert pedig elkezdte módszeresen szívatni a kormányzat. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Tudja, végül is hányan tüntettek szerda reggel az iskolák előtt? Emlékszik, melyik volt a legnagyobb pofon, amit Matolcsy György a héten kapott? És arra, hogy mivel csapná arcon a kormány a titkaikat megóvni próbáló magyarokat? Idézze fel az év 13. hetének eseményeit, tesztelje, mire emlékszik a hírcunamiból.
Jól haladnak az LMP és a Fidesz közötti egyeztetések az Alkotmánybíróság üres helyeinek feltöltéséről, Lenkovics Barnabás mandátumát meghosszabbítanák, és a kormányhoz nem kötődő jelöltek is kerülhetnek a testületbe. Mindezt azonban felülírhatja, hogy Orbán Viktornak még jobb a mostani csonka, többségében Fidesz-barát bírákból álló testület.
Egy nap - öt hír, amiről mindenki beszél: Nem titkolhatják pénzügyeiket a jegybank alapította alapítványok, fordulat az NVI-botrány ügyében, meghalt Kertész Imre, az egyetlen Nobel-díjas magyar író, kinyomoztuk, hogy a külgazdasági tárca keleti és a déli nyitása messze nem sikersztori, és megvolt az első sztrájk a munkaerőhiánnyal küzdő és bérvitákkal terhelt hazai autóiparban.
Elkaszálta az Alkotmánybíróság az MNB-s pénzek elrejtését lehetővé tevő törvényt. Az Ab kimondta: a közpénz nem veszíti el közpénz jellegét attól, hogy az MNB egyik alapítványába vagy cégébe csatornázza. A másik jogszabály-módosítást viszont nem találta alkotmányba ütközőnek a testület, ami azt jelenti, hogy a Magyar Posta szerződéseit nem kell nyilvánosságra hozni, még visszamenőleges hatállyal sem, kivéve, ha egy adott adatkikérési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó adat nyilvánosságra kerülése nem rontja a cég üzletét.
Totális jobbkonzervatív fordulatot hozhat a magyar alkotmánybíráskodásban, ha újra kormányközeli jogászokkal tölti fel a parlament a Donáti utcai testület megüresedő helyeit. Az utóbbi egy évben fogyatkozó létszámú alkotmányőrség következő vizsgái a közpénzek sorsának titkolását lehetővé tevő törvények államfői vétóiról szóló döntések lesznek.
Egy bíró az Alkotmánybírósághoz fordult és azt szeretné elérni, hogy kimondják a rögzített elszámolás szabályairól rendelkező törvény egyes részeinek alaptörvény-ellenességét, ezzel pedig alkalmazásának kizárását. Tömegesen indulhatnak újra a perek?
Eddig négyszer kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól egy törvényhez az államfő: a posta- és az MNB-törvény módosítása a harmadik és a negyedik eset. A csonka, 13 taggal működő Ab várhatóan húsvét után, még Lenkovics Barnabásék leköszönése előtt hoz döntést a két vitatott törvénymódosítás ügyében.
A Kehi simán lepattintott egy állampolgári kérelmet, amelyben a Szent István Egyetem gazdálkodását szerették volna megismerni, azt állították, hogy nem ők az adatkezelők. Az ügy az Alkotmánybíróságig jutott, amely azt üzente a bíróságoknak, ne higgyenek el mindent a kormányszerveknek.
Előzetes normakontrollt kért Áder János államfő a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól (Ab).
A napilap információi szerint már a kormánypártiak is biztosra veszik, hogy Áder János köztársasági elnök nem fogja aláírni a törvényt, mely szerint a Magyar Nemzeti Bank alapítványaihoz kerülő közpénzek "elveszítik közvagyon jellegüket".
Egy magánszemély adott be indítványt az Alkotmánybírósághoz a kvótanépszavazás ügyében, de nem árulták el, hogy ki az.
Péterfalvi Attila rábólintott a törvényalkotási bizottság ülésén a tervezett módosításra, ami az Alkotmánybíróság kifogásait lenne hivatott közömbösíteni. A módosítás szerint az MNB továbbra is védhetné saját társaságai adatait, ha azok kiadása veszélyeztetné az adott cég "versenyképességét". Az MNB-alapítványokat viszont az ÁSZ ellenőrizhetné.
Orbán volt minisztere, Stumpf István ugyan nem szavazta meg, de az Ab végső döntése szerint egyáltalán nem gond, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkezőknek bonyolult procedúrán kell átesnie, ha külföldről akarnak szavazni, míg a határon túli magyaroknak elég hozzá egy levél is.
A köztársasági elnök a Magyar Nemzeti Bankról, és a postai szolgáltatásokról szóló törvények ügyében fordult az Alkotmánybírósághoz. Ha az a döntés születik, hogy a két nagy vitát generáló törvényt alkotmányellenes, akkor a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek. Ha viszont az Ab elutasítja az indítványt, akkor az államfőnek haladéktalanul alá kell írnia a törvényeket.
Totális jobbkonzervatív fordulatot hozhat a magyar alkotmánybíráskodásban, ha kormányközeli jogászokkal tölti fel a parlament a Donáti utcai testület most megüresedő helyeit.
Nem látszik a kiút a patthelyzetből: a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a munkáját megbénító új törvényt, a kormány viszont közölte: nem hajlandó ezt kihirdetni a hivatalos közlönyben, ami a hatálybalépés feltétele.