„Megalkuvást nem tűrő módon képviselte és óvta a demokratikus és a jogállami értékeket, elveket. Ehhez akkor is hű maradt, amikor ez nem volt sem könnyű, sem pedig népszerű” – mintha a párt egyik távozó miniszterét méltatná az MSZP. Valójában azonban Kiss László alkotmánybíró érdemeit ecsetelték így a szocialisták annak kapcsán, hogy ő – megbízatása lejártával – március elején megvált a taláros testülettől. A visszamenőleges párthálálkodás – „alkotmánybíróként betűbe öntött véleményeit sokszor idézzük még, sokszor szolgál majd iránytűként nekünk, jogalkotóknak” – is jelzi, hogy egyre gyengül a baloldal eszmei befolyása az Alkotmánybíróságon (AB).
| Az Ab 12 pontja |
1. Előzetes normakontroll – A törvény kezdeményezője, a kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt indítványozhatja, hogy a Ház az elfogadott törvényt – az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára – az AB-nek küldje meg. – A köztársasági elnök az elfogadott törvényt – ha azt vagy annak valamely rendelkezését alaptörvény-ellenesnek tartja – aláírás helyett vizsgálatra megküldheti az AB-nek. 2. Utólagos normakontroll – 2012. január 1-jétől ilyen eljárást csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, az alapvető jogok biztosa, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész kezdeményezhet (korábban bárki, érdekeltség nélkül is kérhette valamely jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálatát). Az alaptörvényt és annak módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül az AB. 3. Egyedi normakontroll – Ha a bírónak az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kellene alkalmaznia, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy amelyről az AB az alkotmányellenességet már megállapította, az eljárást felfüggesztve köteles AB-vizsgálatot kérni. 4. Alkotmányjogi panasz vizsgálata – Bárki kérheti, ha alkotmányos jogát bírósági döntéshozatal során sértették meg. 5. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata – Az országgyűlési képviselők egynegyede, a kormány, az alapvető jogok biztosa, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az ügyben alkalmazni rendelt jogszabály tekintetében a bíró kezdeményezheti. 6. Parlamenti népszavazási döntések vizsgálata – Bárki kérheti, hogy az AB vizsgálja felül az Országgyűlés népszavazási határozatait. 7. Az Országgyűlés vallási szervezet elismerésével összefüggő döntésének vizsgálata – Az érintett vallási szervezet indítványozhatja, hogy az AB vizsgálja felül az egyházkénti elismerést elutasító országgyűlési határozatot. 8. Képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény – A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületét, ha az alaptörvény-ellenesen működik, a Ház feloszlathatja. Ezt megelőzően a kormány kezdeményezésére az AB véleményt mond. 9. A vallási közösség alaptörvény-ellenes működésével összefüggő vélemény – Az alaptörvény-ellenesen működő egyház elismerését az Országgyűlés visszavonhatja. Ezt megelőzően bevett egyház esetén a kormány, a vallási tevékenységet végző szervezet esetén a bíróság indítványa alapján az AB véleményt nyilvánít. 10. A köztársasági elnök megfosztása a tisztségétől – Az AB az államfői tisztségtől való megfosztására eljárást folytat, ha az Országgyűlés részletesen megindokolt indítványt terjeszt elő a köztársasági elnök szándékos törvénysértéséről. Az AB ezt az eljárást soron kívül folytatja le, és a teljes ülés jelen lévő tagjai kétharmadának egyetértésével dönt. 11. A hatásköri összeütközés feloldása – Az AB dönthet az állami szervek, továbbá az állami és önkormányzati szervek közötti hatásköri összeütközés kérdésében. 12. Az alaptörvény értelmezése – Az Országgyűlés, annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, illetve a kormány indítványára az AB valamely konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi az alaptörvényt. |
A fogyatkozó létszámú alkotmányőrség már 2015 februárjában elvesztette Paczolay Péter korábbi elnököt, a legrégebben, 1998 óta tag és 2007-ben újraválasztott Kiss távozása után egy hónappal pedig újabb két bíró ideje jár le. Lenkovics Barnabás jelenlegi elnök és Lévay Miklós megbízatása ér véget most áprilisban (ők még 2007-ben kerültek az AB-be), ami alkalmat adhat a testület átformálására. A kormánypártok már most is előnyös helyzetben vannak, hisz az 2010 óta bekövetkezett bírócserék is az ő pozícióikat erősítették. Sorra kerültek be a Donáti utcai testületbe volt fideszes és kereszténydemokrata politikusok, töltöttek be bírói posztokat exminiszterekkel, mint Balsai István és Stumpf István, vagy volt képviselőkkel, mint Salamon László vagy a valamikori kisgazda Pokol Béla. De Varga Zs. András – Polt Péter legfőbb ügyész korábbi helyettese – sem nevezhető a kormány jogi törekvései ellenségének.
A Fidesz–KDNP-nek így nem sürgős a testület visszaállítása a 15 fős teljes létszámra. A tagok korábbi döntéseiből és politikai múltjából kirajzolódó eszmei túlsúly így is biztosított a kormányoldal számára (lásd ábránkat). A négy új bíró megválasztásával már csak ezért sem veszíthet nagyot. Megteheti különösebb kockázat nélkül akár azt is, hogy egy helyet átengednek a háttértárgyalásokon az ellenzéknek. A kormányoldal erős pozícióját jelzi, hogy akár nagyvonalú is lehet – például két helyet ad az oppozíciónak, vagy szakít azzal az elítélendő gyakorlattal, hogy expolitikusaikkal tömi tele a testületet.
Ez az engedékenység nem jellemző azonban a Fideszre. Ráadásul nagy a csáberő az izomból jelölésre, hiszen az új bírák 12 évre kapják a tisztséget, vagyis akár három választási ciklusra is feltölthetik a kormánypártok az alkotmányőrséget. Az viszont kérdés, kivel boltol a bíróválasztáshoz szükséges kétharmados parlamenti többség megszerzéséhez a Fidesz. Gyurcsány Ferenc pártjával vagy a meggyengült MSZP-vel aligha (a szocialisták is kivonták magukat az eddigi tárgyalásokból), de lehet, hogy az erősödő Jobbikkal is kerülné a szövetkezést. Így adódik az LMP.
| Változatok egy testületre |
Az Alkotmánybíróság az egyik legtöbbször átszabott közjogi alapintézmény, amit sokszor az aktuális kormánytöbbség kívánságainak megfelelően alakítottak át. 1989 – Az AB székhelye Esztergom, a működése 1990. január 1-jén kezdődik. – A testület tizenöt tagból – köztük az elnökből és helyettes elnökből – áll. A tagokat kilenc évre választják, és egyszer ismételhetnek. Az Országgyűlés átmenetileg csak az AB öt tagját választja meg. A tagok maguk közül jelölik ki a helyettes elnököt. – Az AB további öt tagjáról a legközelebbi országgyűlési választásokat (vagyis 1990-et) követően az Országgyűlés az alakuló ülése utáni két hónapon belül dönt. A tíz tag maga közül választja meg az elnököt. A testület további öt tagját az AB felállítását követő ötödik évben (1995) választja meg a Ház. – Az AB-nek nem lehet tagja az, aki a választást megelőző négy évben a kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt, valamint az sem, aki vezető államigazgatási tisztséget töltött be – ez a szabály azonban az első tíz tagnál nem alkalmazandó. – A tagokra a parlamenti jelölőbizottság tesz javaslatot. 1994 – Az AB tizenegy tagból áll. A 11. bírót 1995-ben választja meg a Ház. A tagok maguk közül három évre választják az elnököt és a helyettes elnököt, akik e tisztségre újraválaszthatók. – A tagokra a parlamenti frakciók által jelölt képviselőkből álló jelölőbizottság tesz javaslatot. 2012 – Az új székhely Budapest. – A tagok megbízatási ideje tizenkét év, és nem választhatók újra. A Ház úgy döntött, hogy átmeneti intézkedésként az új AB-törvény hatálybalépésekor (2012. január 1.) hivatalban lévő vagy volt tagok, akiket az Országgyűlés kilenc évre választott meg, és addig nem választottak újra, egyszer hosszabbíthatnak. A hivatalban lévő elnök is újraválasztható. – Az AB-nek nem lehet tagja az, aki a megválasztása napját megelőző négy éven belül a kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy állami vezetői tisztséget töltött be. Az 70 évnél idősebbek sem választhatók bíróvá. – A tagokra a parlamenti frakciók által jelölt legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölőbizottság tesz javaslatot, amiben minden képviselőcsoport legalább egy képviselőjének helyet kell kapnia. Az elnökről nem a bírák döntenek, hanem kétharmados szavazással az Országgyűlés. |
Ezzel megszabadulna olyan vitatott lehetséges jelöltektől, mint például Morvay Krisztina, aki a Jobbik európai parlamenti képviselője. Esetleg bekerülhetne Szabó Marcel környezetvédelmi ombudsman, aki hivatalosan a „jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes” címet viseli, vagy akár Pál Lajos munkajogász. De szóba kerülhet Lenkovics és Lévay újrázása is, hiszen bár a 2012 után 12 évre választott bírák nem ismételhetnek, ez a szabály a régiekre nem vonatkozik. Az Országgyűlés 2011-ben úgy döntött ugyanis, hogy egyszer újraválasztható az AB olyan, hivatalban lévő vagy volt tagja, akit a Ház kilenc évre választott meg, és még nem hosszabbított. Kiss a 2007-es újrázása miatt így mindenképpen kieső volt (a törvény általános szabályként 90 napot ad a parlamentnek a bírók pótlására).
A pártközi megegyezés a bíróság biztonságos működéséhez is szükséges. A teljes ülés ugyanis akkor határozatképes, ha azon legalább az AB tagjainak kétharmada, köztük az elnök vagy az ő akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jelen van. Az a Fideszre se vetne jó fényt, hogyha akadozna az AB működése, mert például nincs elnöke, így a korábbi „visszalépős” álláspontját megváltoztató Lenkovics könnyen befuthat. Lévay ismétlését pedig megpróbálhatják úgy eladni a közvéleménynek, hogy ez a baloldali ellenzéknek tett engedmény.
A jobbkonzervatív többség hosszú időre meghatározza majd a magyar alkotmánybíráskodást, ha ez így történne. Olyannyira, hogy akkor se kell aggódniuk a kormánypártoknak, ha némelyik új tag „kiszavaz”, nem úgy voksol, ahogy politikai vagy jogászi múltjából gondolnák (ilyet például Stumpf István többször megtett). Kialakult ugyanis egy kemény mag a 2010 után megválasztott bírákból, akik garantálják a „Fidesz-jogrendet”. Az eddigi tapasztalatok szerint Balsai István egykori igazságügy-miniszter, Dienes-Oehm Egon, Salamon László exképviselő vagy Szívós Mária voksaira szinte automatikusan számíthatnak a kormánypártok.
Kattintson a nagyobb képért!
HVG-gyűjtés
A belső ügyekről az egykori és mai alkotmánybírák hallgatnak. Az íratlan szabályt mindenki betartja, így a Donáti utcai testület titkai a zárt ajtók mögött maradnak (lásd Titkok, emlékeztetők, hangszalagok című írásunkat). Így inkább a jövő tudományos kutatói, mint a jelen közélet iránt érdeklődő közvéleménye tudhat meg részleteket a vitaálláspontokról. A közzétett határozatokból csak olyan többször tárgyalt esetekben rajzolható ki az AB és az egyes bírák (időnként változó) részletes álláspontja, mint a végkielégítések 2010-ben hozott 98 százalékos büntetőadója.
| Titkok, emlékeztetők, hangszalagok |
Az alkotmánybírói testületek üléseiről emlékeztető készül, de azt tíz évre elzárják a közvélemény elől. A „nem nyilvános” iratban felsorolják a jelen lévőket, rögzítik az ülés napirendjét, a vita érdemi részeit és az elnöknek (tanácsvezetőnek) az összefoglalóját. A dokumentum tartalmazza a döntéseket, a szavazati arányokat, továbbá a különvéleményt, illetve párhuzamos indoklást bejelentő alkotmánybírók neveit. Az alaphelyzetben 15 fős AB teljes ülésének napirendjén szereplő ügyek tárgyalásáról hangfelvétel mindig készül, de tíz évig ez sem nyilvános. A három- vagy öttagú tanács üléséről pedig három alkotmánybíró javaslata alapján készül felvétel, saját kérésre bármelyikük nyilatkozatát rögzíteni kell. A felvételt az AB főtitkára őrzi. Az egyes bírói álláspontokról leginkább a különvéleményekből és a párhuzamos indoklásokból értesülhet a nyilvánosság. Az ezekbe foglalt érveket fel kell hozni az ügy vitájában, hogy a többi bíró idejében megismerhesse azokat. A különvélemény a többségi döntéshez képest eltérő álláspontot rögzít, a párhuzamos indoklás nem a határozatot vitatja, de más indoklással jut el ahhoz. |
A 2010 óta csonkolt jogkörű AB most nem csak a személyi változások miatt került a figyelem középpontjába. Várhatóan húsvét után születik meg a döntése Áder János indítványairól, amelyekben az államfő előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításáról (a bíróság jogköreiről lásd Az AB 12 pontja című írásunkat). Ha a bírák e titoktörvények alaptörvény-ellenességét mondják ki, a jogszabályok nem hirdethetők ki. Erre van esély, hisz nemcsak Áder emelt kifogást, de nyilatkozatokban Fidesz-politikusok is bírálták e törvényeket – miközben persze párthűen megszavazták azokat.
Kérdés, hogy mit tesz ekkor a szavazógépként működő Ház. Az AB jogkörének korlátját jelzi ugyanis, hogy ha az ismételten lefolytatott eljárásban is megállapítja az alkotmánysértést, akkor csak arra van módja, hogy „felhívja” az Országgyűlést: az alaptörvénnyel összhangban teljesítse jogalkotói feladatát. Az pedig nem sokat ér, ha az Orbán-csapatnak úgy tartja kedve, hogy az alkotmányba is beíratja, hogy az adófizetőknek semmi közük ahhoz, mire költi Matolcsy György jegybankja a közpénzmilliárdokat.
