Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A jövőben csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított gazdasági társaságok azon adatait védheti titkosság a jegybanktörvény szerint, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét.
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön fogadott el változtatásokat az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek ítélt MNB-törvénymódosításon.
Ezek értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerülhet a jogszabályból, a változtatás azonban tartalmazza, hogy az alapítványokat az Állami Számvevőszék ellenőrizheti.
A testület ülésén Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke alkotmányosnak ítélte a változtatást, ellenzéki képviselők azonban konkrétumokat hiányoltak azzal kapcsolatban: mely adatok kiadását tarthatja vissza a jegybank.
A parlament érdemi vita nélkül, a beterjesztés után egy nappal szavazta meg március 1-jén a jegybanktörvény módosítását, amely lehetővé tette, hogy például ne tudjuk meg, mennyi közpénzből milyen luxusingatlant vettek épp az MNB alapítványai. Az elfogadott törvénymódosítás az adatkezelő gazdasági társaság, illetve a tulajdonos MNB mérlegelési jogkörébe helyezte annak eldöntését, hogy a központi pénzügyi, illetve devizapolitikai érdek vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog élvez-e elsőbbséget. Az indoklás szerint ezt azért kellett lehetővé tenni, mert az MNB bármely működése közben keletkezett adatok egy részének megismerésekor fennállhat a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye.
A törvényt Áder János köztársasági elnök nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
Az MNB-s pénzek elrejtését lehetővé tevő törvényt március 31-én az Alkotmánybíróság is visszadobta, kimondva: a közpénz nem veszíti el közpénz jellegét attól, hogy az MNB egyik alapítványába vagy cégébe csatornázza.
