Biszku-ügy: döntött az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése szerint nem alaptörvény-ellenes a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását tiltó büntető törvénykönyvi tényállás.
Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése szerint nem alaptörvény-ellenes a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását tiltó büntető törvénykönyvi tényállás.
Összhangban van az alaptörvénnyel, illetve a nemzetközi szerződésekkel a nemzeti vagyonról szóló törvény és a választottbíráskodásról szóló törvény, ezért az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította az alapvető jogok biztosa által kifogásolt rendelkezések megsemmisítését - tette közzé határozatát a testület a Magyar Közlöny hétfői számában.
Ha keresztülmegy a parlamenten az alkotmányügyi bizottság javaslata, újra lesz LMP-frakció, Schiffer András pedig ismét az élére állhat. Ezt a döntést az Alkotmánybíróság kényszerítette ki az Országgyűlésből, ám az eddig szigorú bizottság most még az alkotmánybíráknál is engedékenyebb lett: javaslata alapján akár Gyurcsány pártja is megkaphatja a rég áhított frakciót. Igaz, a Fidesz szerint ez nem így van.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett döntésére reagáló közleményében azt emelte ki, hogy a bírósági törvények számos rendelkezése összhangban áll az alaptörvénnyel.
Túl széles jogkört biztosít a törvény az Országos Bírói Hivatal elnökének, hiszen joga van eredménytelennek nyilvánítani azokat a bírói pályázatokat is, amelyeken egyébként lenne alkalmas jelölt – mondta ki az Alkotmánybíróság. A testület ugyanakkor értelmezte azt is, mihez kezdjen a negyedik alaptörvény-módosítással hatályon kívül helyezett régi határozatokkal, és úgy döntött, kellő indoklással továbbra is lehet hivatkozni rájuk.
Az Alkotmánybíróság áttekinti a kamarai hozzájárulás ügyét – írja a Magyar Nemzet hétfői számában.
A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párokat is megilleti a házastársaknak járó adókedvezmény - döntött csütörtökön a német alkotmánybíróság.
Az alaptörvény legutóbbi, negyedik módosítása megerősít egy olyan állapotot, amelyben a parlament felülvizsgálhatja az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmány felett őrködő tevékenységét, az Ab így nem az alaptörvény legfőbb őre többé – vélekedett Sólyom László egy osztrák napilapban pénteken megjelent írásában.
Szabó Máté ombudsman szerint nincs ellensúly, a rengeteg nemzetközi kritika is mutatja, hogy az unortodox néven emlegetett intézkedések között jócskán akad kifogásolni való, és hogy ezek nem mindegyike igazolható a válságkezeléssel - nyilatkozta a pénteki Világgazdaságnak.
"Szép és izgalmas" volt az alkotmányról szóló viták korszaka, de ez most lezárult – mondta Orbán Viktor csütörtökön, miután megbeszélést folytatott Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság (Ab) elnökével. Paczolay arról beszélt, fontos, hogy a kormány, a vezető politikusok és az Országgyűlés reagáljon az Ab döntéseire és azokat beépítsék saját munkájukba.
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök reggel az Alkotmánybíróság (Ab) épületében megbeszélést folytat Paczolay Péterrel, a testület elnökével.
Átment az Alkotmánybíróságon az alaptörvény sokat támadott és nemzetközi szinten is vitatott negyedik módosítása, amely az Ab hatáskörét is szűkítette. Ugyanakkor a testület felhívta arra a figyelmet, hogy most ugyan nem bírálhatta felül az alkotmányos rendelkezéseket, de később vissza fog térni az ellentmondások feloldására.
Hiába nyilvánította semmisnek az Alkotmánybíróság februárban az egyházügyi törvényt, ami alapján közel 400 vallási közösség vesztette el egyházi státuszát, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól nem kapták vissza technikai számukat. Ez azt jelenti, hogy nem jutnak hozzá a személyi jövedelemadóból nekik felajánlott 1 százalékához. Az adóhatóság az Emberi Erőforrások Minisztériumára mutogat, ott pedig tovább a parlamentre, mert a revízióhoz előbb módosítani kellene a törvényt.
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az alapvető jogok biztosa, mert július elsejétől szüneteltetik a nyugdíjfolyósítást azoknak az embereknek, akik nyugdíj mellett a közszférában dolgoznak.
Az Alkotmánybíróság (Ab) rendkívüli körülmények között is őre maradt az alkotmányosságnak - mondta a testület elnöke pénteken Budapesten.
Kétharmados parlamenti többség mellett mind Romániában, mind Magyarországon határozottabb fellépésre van szüksége az Alkotmánybíróságnak az alkotmányosság érvényesülése érdekében - nyilatkozta Paczolay Péter, a magyar és Augustin Zagrean, a román Alkotmánybíróság elnöke szerdán, miután meglátogatták az Egri Törvényszéket.
Az Alkotmánybíróság hétfői határozatából kiderül: a testület egyelőre nem veszi figyelembe az alaptörvény tavasszal elfogadott negyedik módosítását, és korábbi döntéseire támaszkodik.
A Fidesz képtelen olyan vezetőt találni a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság élére, aki megfelelne érdekeinek és a saját törvényének, ezért az AB-hez fordul, hogy miként kell értelmezni az általa beterjesztett jogszabályt.
Visszaütött a kormányra a médiatörvény márciusi módosítása: a médiahatóság elnökére vonatkozó új, szigorúbb feltételeknek a szóba jöhető jelöltek közül mindössze két személy felel meg. Ezért a saját törvényével elégedetlen igazságügyi miniszter az Alkotmánybíróság segítségét kérte a feltételek tágításában. Ez arra utal, hogy a jelöltkeresés még nem zárult le, egyelőre nem találják Szalai Annamária utódját, akinek a mobilcégekkel is meg kell majd küzdenie.
Magyarország "különleges fejlődésen megy keresztül", az alkotmányban ezért egy sor átmeneti rendelkezést hoztak. Az Alkotmánybíróságnak kimagasló pozíciót biztosítottak az alaptörvényben – ezt is mondta Rupert Scholz német alkotmányjogász a köztévében.