szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az alaptörvény legutóbbi, negyedik módosítása megerősít egy olyan állapotot, amelyben a parlament felülvizsgálhatja az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmány felett őrködő tevékenységét, az Ab így nem az alaptörvény legfőbb őre többé – vélekedett Sólyom László egy osztrák napilapban pénteken megjelent írásában.

A Die Presse című lapban közölt cikkben a volt köztársasági elnök, az Ab korábbi elnöke annak a nézetének adott hangot, hogy a 2010-es választások után a kormánypártoknak az igazságügyi rendszert és az Ab-t érintő jogszabály-módosításaival elkezdett távolodni egymástól a politikai és az alkotmányban lefektetett jogi rendszer. Emellett "kezdetét vette az alkotmány napi politikai célok érdekében való felhasználása" – írta. 

Sólyom szerint közvetlenül a választások után felismerhető volt az a törekvés, hogy a kétharmados hatalom elsősorban az igazságszolgáltatás és az alkotmánybíróság hatáskörének rovására terjeszti ki magát.

©

Ez a törekvés elsőként személyi döntésekben mutatkozott meg. Ehhez tartozik a bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62-re csökkentése, ami a bírók tömeges kényszernyugdíjazásához vezetett. Az Alkotmánybíróság hatáskörét rögtön a választások után megváltoztatták, a parlament megemelte az alkotmánybírók számát 11-ről 15-re, és a jelölésüket is megváltoztatta. Ezeknek a változtatásoknak az alaptörvénybe emelésével biztosan befolyásolhatóvá vált a parlamenti többség számára az Alkotmánybíróság összetétele – írta.

Sólyom László szerint az alkotmány legutóbbi, negyedik módosítása megszilárdít egy olyan állapotot, amelyben a parlament felülbírálhatja az Ab-nek az alkotmány őrzőjeként kifejtett tevékenységét. A módosítással "megszilárdítják a rést az alaptörvényben lefektetett alkotmányos rend és a gyakorlat között", az Ab nem az alaptörvény legfőbb őre többé – írta. 

A volt Ab-elnök úgy véli, a módosított alkotmány szövege nem mondja ki a változtatás lényegét, ebben az értelemben a változtatás "láthatatlan" marad. "Papíron az Alkotmánybíróság továbbra is az alkotmány legfőbb őre. A kétharmados többségnek ez a láthatatlan alkotmánya azonban láthatóvá válik a kormánypártok magatartásában" – fogalmazott. 

Az alaptörvény negyedik módosítása "több, mint egy szimbolikus csapás az új demokrácia ellen, az elmúlt húsz év alkotmányos fejlődése ellen" – írta. Az érvényes magyar alkotmányjognak egy nagy része, amely az Ab ítéleteiben jelent meg, elveszíti kötelező erejét – hangsúlyozta. A volt köztársasági elnök úgy látja: ahhoz, hogy a jognak ezek az elemei formálisan újra életbe léphessenek, "újra fel kell fedezni", és az Ab-nak újra ki kell mondania azokat. "Csak remélhetjük, hogy az egyszer megfogalmazott gondolatok halhatatlanok, és hogy az eddigi alkotmányos kultúra folytatódik" – tette hozzá. 

A vezető osztrák konzervatív napilapban közölt cikk rövidített változata Sólyom Lászlónak az Osteuropa (Kelet-Európa) című német folyóirat 2013/4. számában megjelent írásának.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Úgy is hatásos lehet a kínai vakcina, ha az ellenanyagteszt negatív eredményt hoz

Úgy is hatásos lehet a kínai vakcina, ha az ellenanyagteszt negatív eredményt hoz

Csányi szerinte az Eb-t még nem veszélyezteti a Szuperliga

Csányi szerinte az Eb-t még nem veszélyezteti a Szuperliga

A Bush–Obama-barátságot még mindig nem érti sok amerikai

A Bush–Obama-barátságot még mindig nem érti sok amerikai