szerző:
MTI/hvg.hu

Az alaptörvény legutóbbi, negyedik módosítása megerősít egy olyan állapotot, amelyben a parlament felülvizsgálhatja az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmány felett őrködő tevékenységét, az Ab így nem az alaptörvény legfőbb őre többé – vélekedett Sólyom László egy osztrák napilapban pénteken megjelent írásában.

A Die Presse című lapban közölt cikkben a volt köztársasági elnök, az Ab korábbi elnöke annak a nézetének adott hangot, hogy a 2010-es választások után a kormánypártoknak az igazságügyi rendszert és az Ab-t érintő jogszabály-módosításaival elkezdett távolodni egymástól a politikai és az alkotmányban lefektetett jogi rendszer. Emellett "kezdetét vette az alkotmány napi politikai célok érdekében való felhasználása" – írta. 

Sólyom szerint közvetlenül a választások után felismerhető volt az a törekvés, hogy a kétharmados hatalom elsősorban az igazságszolgáltatás és az alkotmánybíróság hatáskörének rovására terjeszti ki magát.

©

Ez a törekvés elsőként személyi döntésekben mutatkozott meg. Ehhez tartozik a bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62-re csökkentése, ami a bírók tömeges kényszernyugdíjazásához vezetett. Az Alkotmánybíróság hatáskörét rögtön a választások után megváltoztatták, a parlament megemelte az alkotmánybírók számát 11-ről 15-re, és a jelölésüket is megváltoztatta. Ezeknek a változtatásoknak az alaptörvénybe emelésével biztosan befolyásolhatóvá vált a parlamenti többség számára az Alkotmánybíróság összetétele – írta.

Sólyom László szerint az alkotmány legutóbbi, negyedik módosítása megszilárdít egy olyan állapotot, amelyben a parlament felülbírálhatja az Ab-nek az alkotmány őrzőjeként kifejtett tevékenységét. A módosítással "megszilárdítják a rést az alaptörvényben lefektetett alkotmányos rend és a gyakorlat között", az Ab nem az alaptörvény legfőbb őre többé – írta. 

A volt Ab-elnök úgy véli, a módosított alkotmány szövege nem mondja ki a változtatás lényegét, ebben az értelemben a változtatás "láthatatlan" marad. "Papíron az Alkotmánybíróság továbbra is az alkotmány legfőbb őre. A kétharmados többségnek ez a láthatatlan alkotmánya azonban láthatóvá válik a kormánypártok magatartásában" – fogalmazott. 

Az alaptörvény negyedik módosítása "több, mint egy szimbolikus csapás az új demokrácia ellen, az elmúlt húsz év alkotmányos fejlődése ellen" – írta. Az érvényes magyar alkotmányjognak egy nagy része, amely az Ab ítéleteiben jelent meg, elveszíti kötelező erejét – hangsúlyozta. A volt köztársasági elnök úgy látja: ahhoz, hogy a jognak ezek az elemei formálisan újra életbe léphessenek, "újra fel kell fedezni", és az Ab-nak újra ki kell mondania azokat. "Csak remélhetjük, hogy az egyszer megfogalmazott gondolatok halhatatlanok, és hogy az eddigi alkotmányos kultúra folytatódik" – tette hozzá. 

A vezető osztrák konzervatív napilapban közölt cikk rövidített változata Sólyom Lászlónak az Osteuropa (Kelet-Európa) című német folyóirat 2013/4. számában megjelent írásának.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gáztámadás: hogyan gazdagszik Mészáros a rezsipénzeken?

Gáztámadás: hogyan gazdagszik Mészáros a rezsipénzeken?

Víz alatt Velence – nézegessen fotókat!

Víz alatt Velence – nézegessen fotókat!

Itt a lista: ezek most a legütősebb androidos telefonok

Itt a lista: ezek most a legütősebb androidos telefonok

Túlélőtippek szülőknek: hogyan magyarázzuk el a gyereknek a költözést?

Túlélőtippek szülőknek: hogyan magyarázzuk el a gyereknek a költözést?

Karácsony kiléptetné a fővárost a kukaholding botrányos rendszeréből

Karácsony kiléptetné a fővárost a kukaholding botrányos rendszeréből

Nem a Wizz Airrel, inkább a dolgozóival hadakozik a Budapestről kivonuló Ryanair

Nem a Wizz Airrel, inkább a dolgozóival hadakozik a Budapestről kivonuló Ryanair