Merkel szerint Trump egy figyelemhajhász, és az USA sem tud egyedül túlélni
A volt német kancellár még mindig sérelmezi, hogy az amerikai elnök 2017-ben nem fogott vele kezet.
A volt német kancellár még mindig sérelmezi, hogy az amerikai elnök 2017-ben nem fogott vele kezet.
A jobboldali lap tényfeltáró főmunkatársa, Hans Martin Tillack azt derítette ki, hogy a nagy egyezség hat éve, a soproni városházán, a Páneurópai Piknik 30. évfordulóján jött létre a kancellár és magyar kollégája között. Viszont az Orbán Viktor és Angela Merkel találkozójáról szóló dokumentumok, amelyek a német–magyar fegyverkezési együttműködés indulásáról tanúskodnak, a jelek szerint eltűntek a német kancellári hivatal archívumából.
A szélsőjobboldalt kivéve csak vesztesei voltak a kétnapos szavazási huzavonának a német parlament alsóházában. A történtek hatása még nehezen kiszámítható a február 23-ai szövetségi választásra.
És hogyan kellene megálljt parancsolni Donald Trumpnak, aki császári udvarrá változtatja a világ hatalmi központját? Mi lesz Ukrajnával és Kínával? Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Széthúzó koalíciós pártok, bizalmi válság, rendkívüli választás kiírása – készült már bizakodóbban is az új évre a német belpolitika.
Az Egyesült Államok nem válik autokráciává a következő négy évben, ám lehet belőle egy illiberális szuperhatalom, írja a Bloomberg. A Guardian sürgeti, hogy a Nyugat nyújtson baráti kezet Szíriának. Erdogan lehet a nagy szíriai felfordulás nyertese, jelenti ki a Times. A Die Presse szerint, ha a radikális iszlamista HTS nem osztja meg a hatalmat, akkor ismét polgárháborús állapotok alakulhatnak ki Szíriában. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Giorgia Meloni és Orbán Viktor római találkozójáról ír a The Washington Post. A lap egy másik cikke szerint Trump védelmiminiszter-jelöltje alkalmatlan a tisztségre. A FAZ szerint Franciaország egy időre kiesik a megbízható partnerek sorából. Joseph Nye harvardi tiszteletbeli professzor arról ír a Project Syndicate-ben, milyen külpolitikát folytat majd Donald Trump. A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában, írja a volt kancellár emlékiratai kapcsán a Bloomberg. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az orosz elnök azt állítja, ha tudta volna, hogy a német kancellár fél a kutyáktól, nem viszi magával Konit a tárgyalásukra.
A Krytyka Polityczna nevű baloldali lengyel mozgalom vezetője azt állítja a Project Syndicate-en közzétett elemzésében, hogy 16 éve alatt a kancellár egy sor olyan döntést hozott, aminek eredményeként meggyengült Európa biztonsága, mind a belső, mind a külső fenyegetésekkel szemben. Ám ezért a politikus csakis másokat tesz felelőssé a héten megjelent emlékirataiban.
Az angol történész-politikai elemző Angela Merkel Freiheit, azaz Szabadság című önéletrajzának megjelenése alkalmából tárgyalja a volt német kancellár ellentmondásos politikai pályáját a Die Zeitban.
Megjelent a kortárs európai politika legmeghatározóbb vezetőjének önéletrajza. Angela Merkel 300 oldalt írt a gyerekkoráról, és 400-at a kancellári hivatalban töltött 16 évről. Bocsánatkérés nincs, már-már komikusan leíró próza van. Orbán Viktor először egy focimeccsen tűnik fel. Recenzió.
A maga idejében Európa vezetőjének tekintett egykori német kancellár szerint helyes döntés volt 2008-ban távol tartani Ukrajnát a NATO-tól, és a Willkommenskulturt sem bánja, még ha az az AfD előretöréséhez is vezetett.
Anne Applebaum szerint Orbán Viktor Putyin szószólója Európában. A jobbra tolódó Amerikáról a Kabaré című darab jutott az eszébe a New York Times szerzőjének. Moszkva ellenség, az robbantotta ki a háborút, emlékezteti a németek a Die Welt újságírója. Lengyelország a PiS nyolc éve után Európa mintadiákja lett, írja a Neue Zürcher Zeitung. Tovább nyomul az FPÖ, ezt mutatja a stájerországi választás, írja a Der Standard. A Guardian szerint elfogadhatatlan, ahogyan Trump és Orbán viszonyul Netanjahuhoz. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nagyot fordult a világ az EU-ban, ahol többségbe kerültek azok, akik az illegális bevándorlást a nemzetközi jogot megsértve is megfékeznék.
Súlyos tartományi választási kudarcok után hibáikkal is szembe kell nézniük a rövidesen új vezetést is választó németországi Zöldeknek, akik nem engednek dogmáikból.
Orbán Viktor szerint Európa érdeke az, hogy minél hamarabb békét kössön Oroszország és Ukrajna.
Ősszel harminc országban jelenik meg közel egyszerre az Angela Merkel német exkancellár politikai visszaemlékezéseit tartalmazó kötet, amely számtalan izgalmas kérdésre adhat választ, hogy mi miért történt a politikus regnálása idején.
A tavaly októberi Hamász-terror és a Gázai övezet aktuális helyzete új kihívást is jelent a hagyományosan jó izraeli–német kapcsolatokban, s a határokon belül is feszültséget keltett.
Az utakat lezáró gazdákkal és a sztrájkoló mozdonyvezetőkkel lehet tárgyalni, de a szélsőségesek erősödésének kockázatai nehezen kiszámíthatók.