A német gazdaság és politika káoszban, az sem biztos, hogy az előrehozott választás segít
Széthúzó koalíciós pártok, bizalmi válság, rendkívüli választás kiírása – készült már bizakodóbban is az új évre a német belpolitika.
„Az FDP szempontjából létkérdés, hogy időről időre bemutassa a német választóknak, hogy nélküle nem lehet kormányozni. Ezért hagyta ott 1966-ban Ludwig Erhardot, ezért fordított hátat nekem 1982-ben, s ha szükségét látják, ezt harmadszor is meg fogják tenni” – elevenítette föl a közelmúlt német belpolitikájának fordulatait valamikor a 2000-es évek elején Helmut Schmidt szociáldemokrata (SPD) korábbi kancellár. Schmidt arra utalt, hogy az FDP, vagyis
a jobboldali konzervatív szabaddemokraták akár számításból is képesek felrobbantani egy működő koalíciót.
A 2015-ben elhunyt Schmidt vátesznek bizonyult, hiszen idén novemberben valóban harmadszor is megtörtént, hogy az FDP hátat fordított addigi szövetségeseinek. Ráadásul jelen esetben úgy, hogy hosszas előkészületek után Olaf Scholz SPD-s kancellárból provokálták ki azt, hogy – Elég volt! jelszóval – kitegye a kormányából Christian Lindner FDP-s pénzügyminisztert.
Ezzel véget is ért az SPD, a Zöldek és az FDP rövid, hároméves közös kormányzása, aminek a csillagzata egyébként már a megszületés pillanatától kezdve sem állt jól. Ám a 2021-es választások, s egyben a kereszténydemokrata (CDU) Angela Merkel 16 éves uralkodásának befejezte után egy dolog biztos volt: sem a koalíciót vezető CDU, sem az SPD nem akarta a nagykoalíció folytatását. Különösen a szocdemek unták a kisinas szerepét, ezért álltak össze inkább a Zöldekkel és az FDP-vel.