40 Celsius-fokot melegedett az Antarktisz, teljesen összeomlott egy jégtábla
Két évvel ezelőtt bekövetkezett eseményt rekonstruáltak nemrég brit kutatók. A kutatás megmutatja, milyen súlyos volt a helyzet az Antarktisznál.
Két évvel ezelőtt bekövetkezett eseményt rekonstruáltak nemrég brit kutatók. A kutatás megmutatja, milyen súlyos volt a helyzet az Antarktisznál.
Az antarktiszi tengerjég rekordtempójú olvadása miatt tavaly sok ezer császárpingvin-fióka pusztult el, ami a kontinens császárpingvin-kolóniáinak ötödét érintette – erre a szomorú megállapításra jutott a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) tanulmánya.
Egy új kutatás szerint megelőzhető a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása a Ross-tenger térségében, ha sikerül betartani a globális üvegházhatású gázkibocsátás korlátozását.
Máskor hónapok vagy évek kellenek ahhoz, hogy egy jégtáblán egy 10,5 km hosszú repedés keletkezzen. Egy most bemutatott esetben ehhez 5 perc is elég volt.
Már csak egy kontinens maradt, ahol még nem ütötte fel a fejét a vírus.
Az ürülékük segítségével bukkantak rá négy új császárpingvin-kolóniára az Antarktiszon. Ez azért fontos, mert a faj egyre nagyobb veszélybe kerül a klímaváltozás által okozott jégolvadás miatt.
Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az Antarktiszról leszakadt A23a – állapították meg a kutatók, akik az Eyos expedíciós vállalat hajójával vasárnap érték el az óriási jégtömböt.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten utánajárunk a demencia megelőzésének és az Antarktiszra utazunk.
Egy út több mint 5 és félmillió forintba kerül, de néhány év alatt még így is 40 százalékkal nőtt az Antarktiszra utazó turisták száma. Sokan azért mennek az érintetlennek hitt sarkvidékre, mert exkluzivitásra és magányra vágynak, miközben a jéghegyek mögött, egymás takarásában várják sorukat az újabb és újabb hajók. Milyen protokollja van egy partraszállásnak, és miért veszélyezteti ez a környezetet? Vendégszerzőnk egy kutatóexpedícióval járt a hatodik kontinensen.
Több mint 35 kilométeres magasságból fogja pásztáznia NASA új teleszkópja a Tejútrendszert. Vizsgálódásaiból az is kiderülhet, hogyan született a Nap és hogyan keletkezett a Föld.
Idén márciusban indultak, és most december közepén ért véget az útjuk.
Új-zélandi kutatók szerint eljutottunk arra a pontra, hogy most már nem feltétlenül az ember által előállított káros anyagok, hanem a klímaváltozás maga katalizálja az ózonlyuk növekedését az Antarktisz felett. Az elmélettel nem mindenki ért egyet.
A Norse Atlantic Airways Boeing 787-es repülőgépe egy 3000 méter hosszú és 60 méter széles futópályán landolt az Antarktiszon, hogy 45 főt és 12 tonna felszerelést juttasson el a Troll kutatóállomásra.
A történelem egyik legnagyobb ózonlyukát fedezte fel nemrég az Európai Űrügynökség egyik műholdja. Egyelőre nem tudni, hogyan lehetne csökkenteni a méretét.
A NASA műholdképe szerint a D-30A kódjelű jéghegy szeptember elején nekiütközött a Clarence-szigetnek, majd észak felé sodródva folytatta útját.
Az Antarktisz körüli tengerjég kiterjedése utoljára 1986-ban volt rekordalacsony szinten. Most ahhoz képest is 1 000 000 négyzetkilométeres a hiány.
Az Antarktiszon nehéz megállapítani, hogy éppen hány óra van. Emiatt a kutatóknak cselhez kell folyamodniuk, hogy tájékozódni tudjanak az időben, és legyen egy napi ritmusuk. Az Északi-sarkon azonban már ennél is furcsább a helyzet: mindenki maga dönti el, hogy nála mennyi az idő.
A császárpingvineknek áprilistól januárig lenne szükségük arra, hogy stabil legyen a tengeri jég az Antarktisznál, különben veszélybe kerül a szaporodásuk.