Egy 7,5 millió évente egyszer megtörténő jelenség indult el az Antarktisznál
Nehéz szavakban kifejezni, mennyire súlyos a helyzet a bolygónk többi részére is nagy hatással lévő Antarktisznál, vélik a kutatók. Az ok egyértelmű: az ember.
Nehéz szavakban kifejezni, mennyire súlyos a helyzet a bolygónk többi részére is nagy hatással lévő Antarktisznál, vélik a kutatók. Az ok egyértelmű: az ember.
A Déli-sark körüli jégtakaró nem egészen olyan rendszer, mint az északi párja.
Az elmúlt években elképesztően kilőtt a legdélebbi kontinensre látogató turisták száma, már az előző szezonban is több mint százezren utaztak oda, és idén sem lesz megállás. Az antarktiszi turizmus szabályozott ugyan, de egyre inkább úgy tűnik, hogy nem eléggé: az alapból is a leggyorsabban hevülő kontinensnek minden egyes emberi látogatás csak még jobban alágyújt.
Harminc százalékkal lassultak a mélytengeri áramlatok az Antarktisz körül az utóbbi három évtizedben, aminek komoly következményei lehetnek a Föld éghajlatára, a tengerszint alakulására és az óceánok ökoszisztémájára – állapították meg ausztrál kutatók.
Mekkora utat kell bejárni a szó szoros és átvitt értelmében is az első kilométerektől a leghosszabb és legextrémebb távokig? Mikor érzi azt egy sportoló, hogy váltania kell azért, hogy folytatni tudja? Hogy készül fel valaki egy olyan versenyre, ahol a 90 fokos aszfalton vagy épp sarkvidéki körülmények között kell több száz kilométert lefutnia? Lubics Szilvia ultrafutóval beszélgettünk.
A férfi teljesen új értelmet adott annak, milyen élvezetet jelent egy pohár jéghideg kóla.
A Föld magja igen érdekes terület, már csak abból a szempontból is, mert nem lehetséges közvetlen közelségből vizsgálni azt. A tudósok úgy hiszik, a mag maga egy hatalmas vasgolyó, arra azonban, hogy mi veszi körül, most egy tanulmány adhat új választ.
Ausztrál tudósok tanulmánya szerint az Antarktisz jégtakarójának gyors ütemű olvadása drámaian lelassítja az óceán mélyének áramlatait, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra.
A British Antarctic Survey (BAS) kutatóinak át kellett telepíteniük a Halley kutatóbázist, hogy ne veszélyeztesse azt az Antarktiszról leszakadt hatalmas jégtábla. Eközben a világ legnagyobb jéghegye egy lakott sziget felé sodródik.
A Norvég Sarkkutató Intézet tudósai szerint a 2021/2022-es költési időszakban az átlagosan 20–200 ezer helyett alig három-négy fészket találtak az Antarktiszon.
Rekordalacsony szintre süllyedt az Antarktisz körüli tengeri jég felülete, a tudósok azt mondják, még sohasem láttak ilyen szélsőséges helyzetet. A jég kiterjedése várhatóan még tovább csökken, mielőtt az idei nyári olvadási szezon véget ér.
Két éve már leszakadt egy hasonló méretű tábla ugyanebben a térségben.
Az elmúlt száz évben csupán száz olyasmi méretű meteoritot találtak az Antarktiszon, mint amilyenre nemrég a Chicagói Egyetem expedíciója bukkant.
Ez jó hír, de így is van ok az aggodalomra a globális felmelegedés által veszélyeztetett faj ügyében.
Egy amerikai kutatócsapat jelenleg az antarktiszi jégből vesz mintákat, hogy tanulmányozzák a 2–3 millió évvel ezelőtti klímaváltozást.
Lubics Szilvia az extrém körülmények ellenére több mint 197 kilométert tudott lefutni.
A kutatók mérései szerint az antarktiszi jég alatt is rengeteg fitoplankton él, annak ellenére, hogy fényre van szükségük az energiatermeléshez.
Az amerikai McMurdo állomáson – amely a legnagyobb kutatóállomás az Antarktiszon – a tudósok 10 százaléka kapta el eddig a koronavírust. Ez 98 embert jelent.
A Somogy megye nagyságú tábla úgy tört ketté, mintha csak egy fogpiszkáló volna.
Idén viszonylag nagymértékű ózonréteg-csökkenés volt kimutatható az Antarktisz felett. A trend már nem ilyen rossz.